Vita:Eukleidész (matematikus)
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez egy életrajzi szócikk. | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
A lektorsablon indoklása[szerkesztés]
Az értékelés hemzseg a tényként beállított véleményektől és a pontatlanságtól. Kissé erős dolog azt mondani, hogy aki Newtonnal nem mérhető össze, az nem tudós. Euklidesz kevés dolgot fedezett fel saját maga (az meg megint nem igaz, hogy az utolsó betűig másoktól vette a könyvét), de amit csinált ezzel az összeállítással, az bizony tudományos munka, hiszen ő fektette le azokat a módszertani alapokat, amelyekre a matematika azóta is épül. Sain Márton egyáltalán nem volt "történész-matematikus", hanem matematikatanár, aki hobbiból matematikatörténettel is foglalkozott, és nagyon szép könyvet írt róla mindannyiunk örömére, de nem tudományos könyvet. Szinte az süt ki ebből a cikkből, hogy Sain Márton könyve inkább volna tudományos, mint az Elemek, ami elég groteszk. Valószínűleg nem igaz, hogy ez a második legtöbbet kiadott könyv a Biblia után, ez egy matematikuslegenda. Továbbá Euklidészről beszélve fontos megkülönböztetni a posztulátumokat az axiómáktól, mivel mára összemosódott ez a két fogalom, de az euklideszi megkülönböztetés alapvető jelentőségű. – Bináris ide 2009. augusztus 2., 07:05 (CEST)
Kivett szöveg[szerkesztés]
Eukleidész értékelése[szerkesztés]
Ha azzal kezdjük, hogy nem volt tudós sem a szó mai, sem ókori értelmében, akkor ez talán kissé keményen hangzik, de igaz. A tudomány történetének értékelői szerint.[1] az ókori matematikában egyedül Arkhimédész volt az, akit tudományos eredményei – tételei, fogalomalkotásai – alapján Newtonnal és Gaussal összemérhetünk. Voltak tudósok Eukleidész előtt és után, akik matematikai alkotással eredményesen foglalkoztak [2]: Thalész (i. e. VI.), az "első" akit ismerünk, Püthagorasz (i. e. VI.), a Hippokratész (i. e. V.) és Démokritosz (i. e.V.) akikek neve a mai tankönyvekben is szerepel. A hellenizmus (i. e. III-II. sz.) és a hanyatló hellén korszak (i. sz. I.-IV. sz.) tudósai is tételeikkel beírták nevüket a tankönyvekbe: Arkhimédész, Eratosztenész, Apollóniosz,Papposz, Menelaosz, Hérón, Diophantosz stb. Ám Eukleidész matematikai produktumai közül a róla elnevezett algoritmusról is kiderült, hogy átvétel, mint ahogy átvétel az Elemek legtöbb tétele is.
Hogy Eukleidész elsősorban didaktikus és nem alkotó matematikus, az nem csupán a saját felfedezéseinek hiányából, hanem az Elemek egyenetlen stílusából is kiolvasható. A tárgyalt anyagot, de még a szöveg legfontosabb és legnehezebb részeit is más szerzőktől veszi át. Az egyes részek színvonala a forráséval magyarázható: ahol a forrás gyengébb, ott Eukleidész is az, ahol nívós, ott Eukleidész is remekel.
"Mi tehát az, ami az Elemeket a Biblia után a legtöbb kiadást megért könyvvé tette?" – fogalmazza meg mindannyiunk kérdését Sain Márton történész-matematikus [3]). A felelettel is egyet kell értenünk: A tárgyalás módszere. Eukleidészt megelőzően mások is írtak összefoglalót Elemek címmel. Hogy ezeket az Elemeket az utókor csak hírből ismeri az semmi mással, mint Eukleidész színrelépésével magyarázható. Ő a legnagyobb iskolamester, akit a matematika története ismer.
Az enciklopédista[szerkesztés]
Eukleidész Platón korának egész elemi matematikáját feldolgozta tankönyv alakjában. Vele zárul az antik matematika egyik virágkora, de egyben vele kezdődik a következő, még ragyogóbb korszak: Arkhimédész kora.
A történészek elemzései szerint az ember első geometriai fogalmai a paleolitban alakultak ki. A fejlődés néhány 100 000 éve kellett ahhoz, hogy a föníciaiaknál a kereskedelem az aritmetikát, Egyiptomban a földművelés a geometriát, Babilonban a csillagászatot hozta létre. A legfejlettebb babiloni és egyiptomi matematika írásos leletei a geometria gyakorlati szerepéről, alkalmazásáról tanúskodnak. Közismert, hogy már az i. e. II. évezredben ismerték a Pitagorasz-tétel speciális eseteit és ezt a derékszögek kijelöléséhez tudatosan alkalmazták. Ám semmi bizonyítás: csupán szabályok, számolásokra, szerkesztésekre vonatkozó előírások találhatók a papiruszokban (Rhind-papirusz). A görögök voltak azok, akik először fogalmazták meg a kérdést: „hogyan lehet ezt igazolni?” – és ezzel a kérdéssel kezdődik a [[matematika]
Kivettem ezt a szöveget, mivel túlságosan esszészerűen és nem semlegesen van megfogalmazva. Bizonyos részei megmenthetőek. Hogy Eukleidész nem volt tudós a régi fogalmak szerint, az szvsz nemcsak kemény, de nem is egészen igaz. Ez alapján számos más személyt (Hüpátia, Thalész, Diophantosz stb.) is visszaminősíthetünk egyszerű diákká, tankönyvszerzővé, vagy tanárrá), szvsz már a kérdésfelvetés is súrolja a semleges nézőpont határait, bár kissé óvatosabb modorban azért lehet erről is írni. Az érthetetlen című "Az enciklopédista" szakasz pedig irreleváns, a WP iindulása körüli időkben örültünk volna ennek is, de ma már nem. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2011. január 27., 11:46 (CET)