Vita:Csernobili atomerőmű-baleset

A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ.
Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

---

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a cseh, spanyol, orosz, szlovák, szlovén, vietnámi és baszk Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény

Fehéroroszország

Némileg hiányosnak érzem a történetet, egy szó sem esik arról, hogy a szovjet katonák helikopterről próbálták elzárni a sugárzást és oltani a tüzet homokzsákok ledobásával. Az is kimaradt, hogy az ország egész területéről odarendelt bányászokkal a 3. blokktól a föld alatt egy járatot építtettek, mivel tartottak attól, hogy az olvadás következtében még jobb elszabadul a sugárzó anyag a föld irányába. Ez nyilván azért volt veszélyes mert az elsőnél sokkal nagyobb erejű robbanás is a következménye lehetett volna az eseménysornak

Belarusz = Fehéroroszország, vagy ha mégis, akkor Belorusszia --Gergo 2006. március 6., 10:40 (CET)

Ezen már annyit vitáztunk a többiekkel, hogy én se tudom sose, melyik a helyes, de most Belarusz néven van a szócikk. Én amúgy eredetileg a Belorusszia írásmódot támogattam. – Alensha 寫 词 2006. március 6., 19:47 (CET)

Jelenleg: Belarusz Köztársaság. [1] – KovacsUr 2006. március 6., 20:05 (CET)

jó, de az a hivatalos neve, kellene egy rövid, köznyelvi név is. – Alensha 寫 词 2006. március 6., 21:59 (CET)

Az szerintem Belarusz kell, hogy legyen (a Belorussziát csak az oroszoktól kapták, nem is szeretik különösképpen). – KovacsUr 2006. március 6., 22:04 (CET)

Már tegnap átírtam Fehéroroszországra, mert így használják mindenütt, én még életemben nem hallottam semmilyne platformon a Belarusz elnevezést. Sztem maradjon így. NCurse _üzenet 2006. március 6., 22:00 (CET)

Erre csak: "The name has incorrectly been translated as "White Russia", a name that refers to a separate region." (enwiki) – KovacsUr 2006. március 6., 22:05 (CET)

Illetve: "White Russia is a name that was historically applied to different regions in Eastern Europe, most often to the region that roughly corresponds to the present-day Belarus. Many languages today continue to use this obsolete name when referring to Belarus, see wiktionary:Belarus. Because of its association with perceived Russian and Soviet imperialism, some people in Belarus consider the name derogatory." – KovacsUr 2006. március 6., 22:08 (CET)

A témát sokszor megvitattuk!

• Jelenleg ezen nem hivatalos névvel azon területet illetik, amely Grodno, Kovno, Vitebszk, Vilna, Minszk, Mohilev, Volhinia és Podolia orosz kormányzóságokat foglalja magában. Pallas nagylexikon
• Édesanyám 1938-ban kiadott földrajzkönyve is Fehéroroszország a néven ismerte!
• A Beloruszia név a terület orosznyelvű elnevezése.
• Belarusz az ország hivatalos fehérorosz/belarusz nyelvű elnevezése!

Mivel a lengyeleket sem polákoknak hívjuk és föleg Lengyelországot nem Polsa-nak (ahogy orosz nyelven) talán maradjunk az évszázados magyar nevénél mármint a Fehérorszországnál. Mivel azonban egy csomó szócikkben a hívatkozás, hol ilyen hol olyan, a jelenlegi átírányításokat meg kell tartani. Texaner 2006. március 7., 09:54 (CET)

Nem maradunk a tévedésen alapuló magyar elnevezésnél, mert 2006 van, és nem 1938. Ahol csak fehéroroszt látok, módosítani fogom. – KovacsUr 2006. március 7., 10:02 (CET)

Remélem szorgalmas leszel, és Lengyelországot is mindenhol javitod Polska-ra és Ausztriát is mindenhol kijavítod javítod Österreichre stb!!! Miért nem jó a nagyjából 500 éves magyar elnevezése? Texaner 2006. március 7., 10:11 (CET)

Szerintem elég világosan leírtam: mert az eredete téves, a jelentése sértő. Ennyi. Ma nem ez az ország és a nemzet neve. – KovacsUr 2006. március 7., 10:13 (CET)

szerintem a lehető legrosszabb elnevezés a Fehéroroszo., akármilyen régi is. Azt se mondjuk ugye a feketékre, hogy néger, meg a Down-kórra sem, hogy mongol idiotizmus. – Alensha 寫 词 2006. március 7., 17:28 (CET)

Szerintem magyarul a négert négernek hívják. Mellesleg ez is azt jelenti, hogy fekete. Hogy az USA területén egy hasonló hangzású, azonos jelentésű szó pejoratív mellékjelentést kapott, az szerintem nem kell, hogy befolyásolja a magyar szóhasználatot. A Magyarországon felbukkanó rasszizmus - tudtommal - sosem vette célba a négereket. --GáBorg 2006. november 18., 23:12 (CET)

link

[2] ezt egyelőre ideteszem, mert majd kell még – Alensha 寫 词 2006. március 12., 14:18 (CET)

Áldozatok száma

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrákban haltak meg; valamint úgy becsüli, hogy kb. 4000 ember fog még meghalni az ezzel kapcsolatos betegségekben.

Ez nem igaz, több mint a kétszeresét becsülték, és azt is sokan kevésnek tartják (nem a Greenpeace, hanem komoly kutatók). Nekem most nincs időm, de ha valaki érez hozzá kedvet, a Nature Csernobil-cikkében rengeteg információt talál, amit bele lehetne dolgozni a cikkbe. --Tgr 2006. április 26., 11:00 (CEST)

A Magyar Radio Kossuth adoja egyik musoraban kb. 500 aldozatrol beszelt, a ZDF ma reggel a Greenpeace-re hivatkozva mintegy 100 ezer aldozatot emlitett, nem szamolva az atomkatasztrofat követo abortuszokat es halvaszületeseket. --Dr. Steller 2006. április 26., 11:03 (CEST)

Tudni kell a különbséget a közvetlen és a közvetett áldozatok között. Előbbi ugyanis azokat jelenti, akiknek halála egyértelműen a balesethez kapcsolható. Ezek például azok a munkások akik a baleset következményeinek elhárításában az első napokban részt vettek, és 3 hónapon belül meghaltak, 28-an vannak (238-ból). Az 56 közvetlen áldozat biztosan nem túl kevés. Másik dolog az összes(közvetett) haláleset számának meghatározása, mert ez csak statisztikusan lehetséges. A rákbeli elhalálozás valószínűségét a hirosimai sugárfertőzőttek elhalálozásai, és a kapott dózisok szerint állapították meg, melyek értéke pontosan ismert. Ezek alapján a számított érték 4000 fő. Nem tagadható, hogy az abortuszok oka a balesetet követő pánikkeltés, az ebből származó halálesetek sokszorosát teszik ki a fentieknek. Aronn 2006. október 10., 17:55 (CEST)

Itt kell akkor megjegyezni, hogy 2500 bányász és 600 pilóta vett részt, a pilóták szinte mind, a bányászok 75%-ban nem élnek, ill. nem érték meg a 40 éves kort. Ez máris 2500 körül van. A 4000 közvetett áldozat nagyon kevés, ha a várható eseteket mind kiszámoljuk. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 212.24.173.93 (vitalap | szerkesztései) 2009. október 19., 01:28

Egy hivatalon kutatási alapján nagyobb számok jönnek ki, valaki átszerkeszthetné ez alapján .. ( ez a kutatás egy kicsit árnyalja a képet, 2065-ig 14ezer halálos áldozat .. ) http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ijc.22037/full Estimates of the cancer burden in Europe from radioactive fallout from the Chernobyl accident Article first published online: 20 APR 2006 DOI: 10.1002/ijc.22037

Simultaneously, trends in cancer incidence and mortality were examined over time and by dose level. The risk projections suggest that by now Chernobyl may have caused about 1,000 cases of thyroid cancer and 4,000 cases of other cancers in Europe, representing about 0.01% of all incident cancers since the accident. Models predict that by 2065 about 16,000 (95% UI 3,400–72,000) cases of thyroid cancer and 25,000 (95% UI 11,000–59,000) cases of other cancers may be expected due to radiation from the accident, whereas several hundred million cancer cases are expected from other causes. The predicted number of deaths up to 2065 is about 14,000 for all cancers excluding leukemia, thyroid cancer and nonmelanoma skin cancer (including 2,000 from breast cancer) and about 1,700 for leukemia. These estimates are subject to substantial uncertainty, as reflected by the 95% uncertainty intervals.– Neofin ^vita 2010. augusztus 25., 02:47 (CEST)

újabb számok - a New Yorki Tudományos Akadémia kiadványában - 1 millió halott 2004-ig. http://www.strahlentelex.de/Yablokov%20Chernobyl%20book.pdf http://en.wikipedia.org/wiki/Chernobyl:_Consequences_of_the_Catastrophe_for_People_and_the_Environment. --Neofin ^vita 2011. április 3., 20:22 (CEST)

szó szerinti idézet

A katasztrófa című szakasz pontokba szedett része szó szerinti idézet a cikk végén megjelölt (http://www.npp.hu/tortenelem/balesetek3.htm) web lapról. Jelezni kéne, hogy szó szerinti idéuetről van szó. --GáBorg 2006. november 18., 22:54 (CET)

A weboldal már nem érhető el. Dencey ^vita 2016. április 29., 12:50 (CEST)

Anon beszúrása a cikkből

Tájékoztatás Magyarországon és a tények Az USZSZK azonnali hírzárlatot rendelt el a balesetet követő órákban. A hírzárlat különösen kiterjedt a KGST országokra. Azt kellett kommunikálni, hogy egy apró üzemzavar következtében sugárzás növekedés lépett fel, de ez nem káros a lakosságra. "Előre beütemezett karbantartás közben történt egy baleset, megnövekedett a sugárzási szint, ami azóta már helyre is állt, folyik a károk felmérése és a helyreállítás."(MTI,1986.04.28.) A Magyar Televízió április 28-án megszakította adását és közölte a balesetről szóló híreket. Pár perccel a híradó befejeztével újabb, és ezúttal részletesebb jelentés érkezett a távirati irodától, viszont ennek volt egy amolyan „titoktartási záradéka”, magyarán a lakosság tájékoztatását szinte megtiltották. "Nem sokkal azután, hogy a hírt elkezdtük mondani, megjött az MTI-től egy kicsit részletesebb jelentés, azzal a jelzettel, hogy szigorúan a szerkesztők tájékoztatására. Ez azt jelentette, hogy tilos nyilvánosságra hozni."- Bedő Iván, a Magyar Rádió munkatársa a TV2-nek 2006.06.01-én adott interjújában. Még aznap Bedő Iván, a Magyar Rádió hírszerkesztőségének turnusvezetője, egy BBC hírre hivatkozva bejelentette a katasztrófát a 21 órai híradóban. Az adást letiltották, Bedőt pedig büntetésben részesítették. A Népszabadságban először április 28-án jelent meg hír a katasztrófáról, összesen 4 sorban a harmadik oldalon. Valószínűleg a 27-i és 28-i napot az „illetékes szervek” találgatással töltötték. Vajon hogyan és mennyire szabad a lakosságot tájékoztatni? Mit szabad a közvélemény tudtára adni és mit kell szigorúan elhallgatni? Majd ezekre a kérdésekre választ adva április 30-án létrejött Marjai József miniszterelnök-helyettes vezetésével a Csernobilról szóló tömegtájékoztatás irányítására rendkívüli kormánybizottság. Innentől kezdve a napilapok oldalain szinte minden nap érkezett hír Csernobilról és a magyarországi sugárterhelésről. 1986. április 30. „A Magyar Távirati Iroda azt az értesülést hozta nyilvánosságra, hogy az Országos Meterorológiai intézet és az Országos Polgári Védelem Meteorológiai Szakszolgálata folyamatosan végez műszeres légköri vizsgálatokat. Ezek a mérések hazánk légrétegeiben a csernobili atomreaktorban keletkezett szerencsétlenség után sem mutatnak változást. Az intézetek szakértői szerint a reaktor sérüléséből adódó következmények később sem veszélyeztetik hazánk lakosságát, országunk természeti környezetét.” – 4; Népszabadság; 1986. április 30. A kormánybizottság tagjai jól tudták, hogy ha nem kellően informálják a lakosságot, akkor a kialakuló bizalmatlanság nem kedvez a Paksi Atomerőmű újonnan épült és épülő reaktorblokkjainak beruházásának. „Sokan érdeklődtek szerkesztőségünknél, hogy a Paksi Atomerőműben milyen biztonsági rendszerek védelmezik a környezetet a nukleáris szennyeződéstől. (…) A Paksi Atomerőmű túlnyomásra van méretezve, tehát üzemzavar esetén se juthat ki radioaktív szennyeződés a hermetikus térből (…) Ez a legkorszerűbb és legbiztonságosabb megoldások egyike.” – 4; Népszabadság; 1986. április 30.

1986. május 1. „… a legfrissebb mérési adatok alapján a légkör és a környezet radioaktivitásának növekedése nem számottevő, a mért értékek alig térnek el a mindennapi értékektől.” – 5; Népszabadság; 1986. május 1. A lakosságot hiányosan tájékoztatták, ugyanis a hazánk légterébe április 29-én belépő radioaktív felhő (1. ábra) a záporok zivatarok hatására ekkor vált számadatokkal is észlelhetővé. Hazánkban ekkor a szennyezés legjobban az Észak-Dunántúlon, és a főváros környékén volt tapasztalható. Ezeken a területeken a cézium-137 aktivitáskoncentrációját a talajon a 2-5 kBq/m2 körüli értéknek mérték . (2. ábra)

  Igaz ez enyhe talajszennyeződésnek felel meg, mivel a Csernobil körüli legkisebb szennyezettség is 37-185 kBq/m2, amely a "kismértékű szennyezettség" kategóriájába sorolandó, a hazánkban mért értékek ennek körülbelül hetedét, nyolcadát tették ki. Akkoriban itthon senki nem tudta, hogy mivel jár egy ekkora sugárterhelés a talajon, ezért Győrött például a játszóterek homokozóit műanyag fóliával fedték le, vagy bevett módszer volt a homokozó teljes tartalmának kicserélése is, a gyermekek védelme érdekében. 1986. május 4. „A hazai műszaki ellenőrző szolgálat folytatja a levegő, a víz, a talaj, a növényzet és az élelmiszerek mérését. A radioaktív sugárszint a legfrissebb budapesti mérések szerint csökkent. A sugárzási szint mindenütt távol van az egészségre káros határtól. A polgári védelem szakemberei a fokozott elővigyázatosság érdekében továbbra is ajánlják, hogy gyermekek csak a tejipar által forgalomba hozott, ellenőrzött tejet fogyasszák, valamint hogy a frissen szedett nagy levelű zöldségeket (paraj, saláta, sóska stb.) fogyasztásra, illetve főzésre való előkészítés előtt bő vízben többször is mossák meg.(…)A hazai ellenőrző szolgálat mérései szerint fokozatosan csökken a hazánk légkörében lévő radioaktív anyagok utánpótlása…” – 5; Népszabadság; 1986. május 4.

A Népszabadság május 3-i lapzártája körül a légköri radioaktív koncentráció az ország keleti harmadában a normál érték öt- és tízszerese között mozgott, de az ország keleti határvidékein elérhette a tíz- és húszszorosát. (3. ábra) Ennek a valószínű oka talán az lehet, hogy a radioaktív felhő ekkorra az ország keleti részei felé húzódott. (4. ábra) Érthető, hogy a lakosság nem értette az eseményeket. Ha csökkent a káros radioaktív koncentráció, akkor miért kellett az elővigyázatosság érdekében például a salátát bő vízben többször átmosni? Ha valami, akkor nem az igazság, hanem az igazság eltitkolása okozott riadalmat a társadalomban.

1986. május 5. Miközben a sajtó arról számolt be, hogy a felrobbant erőmű körzetében folytatják a helyreállítási munkálatokat, azzal vádolta a nyugati lapokat, hogy azok nem egészségügyi, hanem politikai értékeléseket közölnek, ezáltal próbálják hisztériakeltéssel elítélni a Szovjetuniót. Ezen a napon dr. Sztanyik B. László sugárbiológus nyilatkozott a szennyezés ártalmatlan hatásáról a Népszabadságnak: „(…)A Magyarországra bekerült szennyezett légtömegekben is van radioaktív jódizotóp. Ezzel mindennap foglalkozunk, az orvostudomány fölhasználja a pajzsmirigyműködés vizsgálatára. Ilyenkor százezer egységnyi radioaktív jódot kell adni ahhoz, hogy biztonságosan lehessen a pajzsmirigy működését megállapítani. Ezt nap mint nap adjuk a betegeknek. A százezer egység óriási mennyiség azokhoz az értékekhez képest, amelyeket a magyarországi légköri viszonyok mellett mért szennyeződések mutatnak. Nálunk több nap átlagában számolva egy egység lehetett egy köbméter levegőben.” – 3; Népszabadság; 1986. május 5. Azóta újabb kutatások láttak napvilágot az ekkor jelenlévő 131-es jódizotópok élettani hatásairól. A jód-131 a tejjel jut a szervezetbe és elsősorban a gyermekekre veszélyes. A gyermekek átlagos pajzsmirigy-dózisa, a Szovjetunión kívüli Európában 1 és 20 mSv között volt , ami a felnőttek pajzsmirigy dózisának átlagosan az ötszöröse volt. Persze valószínűsíthető, hogy a szakember nem volt tisztában a valós adatokkal, és azért nyilatkozta a fentieket. A valós adatokat nyilván, akik közel álltak a tűzhöz ismerhették, mivel a másnapi sajtóban újabb felhívás jelent meg arra vonatkozóan, hogy a gyermekek csak a tejipar által forgalomba hozott tejet fogyasszák. 1986. május 6-7.

A radioaktív felhő május 4-én ideiglenesen elhagyta az országot, de egy kelet felől érkező légköri áramlatnak köszönhetően május 6-án délután újra hazánk felé sodródott. Ennek következtében a keleti-, déli határvidékeken, különösen Szeged és Nyíregyháza körzetében a cézium koncentráció 10 és 100 Bq/m3 volt, ami akkora, mint amit Svédországban a baleset másnapján mértek. Ekkora koncentrációt valószínűleg a magyar mérőállomások is megállapítottak, a másnapi sajtóban érdekes módon egyetlen szó sem esett a hazai háttérsugárzás mértékéről. 1986. május 8-9. A hazai lapokban nap mint nap számoltak be arról, hogy a szovjet szervek urai a helyzetnek, és már nagyban csökkent a sugárzás Csernobilban. Ez az az időszak volt, amikor a sajtóban igazán foglalkoztak a szerencsétlenséggel, és sorra kerültek elő az adatok többek között a 204 szovjet sugárfertőzöttről vagy a szerencsétlenség első óráiról készült mentési jegyzőkönyvről. A magyar állapottal kapcsolatban a május 8-án megjelenő Népszabadság foglalkozik. A lapban ellentétes hírek jelennek meg.

A harmadik oldalon az első cikk arról ír, hogy a WHO szerint az óvintézkedések indokolatlanok, mivel megállapított, hogy a radioaktív anyagok már felhígultak. Egy cikkel alatta pedig az olvasható, hogy hazánkban a sugárzás szintje nem változott, sőt légmozgások következtében kisebb ingadozást mutat5 és a lakosság számára az elővigyázatosságból javasoltakat továbbra is ajánlják. 1986. május 16. „Hazánkban visszaállt a természetes háttérsugárzás A legújabb mérések adatai hazánk légkörében, a talajban és a felszíni vizeken is a csernobili reaktorbaleset előtti természetes értékeket mutatják.” – 1; Népszabadság; 1986. május 16.

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/Csernobili_atomkatasztr%C3%B3fa"

---

--Lily15 ^üzenet 2006. november 26., 10:03 (CET)

Csernobil Dala

Ghost Town - (Song About Chernobyl)

there was no way they could have known that morning that they awoke upon a fateful day the killer wind came down without a warning gand no one had the chance to get away

the firemen were brave they fought with honor but the blaze was more than it appeared to be and one by one they fell beside their comrades the victims of a foe they could not see

chorus: Mama where are you - Papa where did you go and where are all the children who used to play here only heaven knows

what they saw defied all explanation someone said the trees were glowing red they say the light came from the radiation but maybe its the spirits of the dead

Mama where are you - Papa where did you go and where are all the children who used to play here only heaven knows

gone the homes the gardens and the playgrounds gone the souls who made their livings here they say this place will always be a ghost town it will be for at least six hundred years

Mama where are you - Papa where did you go and where are all the children who used to play here only heaven knows

Lakatlan város .(Dal Csernobillról)

ott nem tudhatták mi történik azon a reggelen hogy egy végzetes napra ébredtek a haláli szél rámaradt figyelmeztetés nélkül az utókorra és senki semnek volt az esélye , hogy megszökjön

a tűzoltók bátorak voltak megküzdöttek becsülettel de a láng több volt mint aminek látszott és ők rendre a társaik mellé estek egy ellenség áldozatai, amit nem láthattak

kórusban: Mama , merre vagy Apu , hova mentél és hol az összes gyerek , akik rég itt játszottak egyedüli az ég tudja

amit látták nem arra találtak magyarázatot valaki azt mondta a fák pirosan parázslottak azt mondják a világosság, fény jött a sugárzásból de meglehet hogy halottainak szelleme

Mama , merre vagy Apu , hova mentél és hol az összes gyerek , akik rég itt játszottak egyedüli az ég tudja

elhagyva az otthonok a kertek és a játszóterek elhagyva a lelkeket , akik csinálták akkor itt éltek azt mondják ez a hely mindig egy lakatlan város lesz lesz szánva legalább hatszáz éven át

Mama , merre vagy Apu , hova mentél és hol az összes gyerek , akik rég itt játszottak egyedüli az ég tudja

A dal szövegének fordítását elég sutának érzem. Át kellene írni.

Az USA felelősége

Nem találtam netes forrást, de az USA már az 50-es években tudott a grafit moderátoros erőművek pozitív üregtényezőjéről azonban Teller Ede javaslatára titokban tartották. A szovjet tudósok a problémát csak a Csernobili erőmű tervezésének idején ismerték fel

Találtam forrást megcsináltam

– Duhos^vita 2009. február 18., 14:29 (CET)

Azt azonban az oroszok is tudták, hogy, a grafit problémás. Fel is hívták a NAÜ-t, hogy mit kell tenni grafittal kapcsolatos gondok esetén A windscale-i esetre hivatkoztak nekik, de azt meg ismerték. (Forrás: P. P. Read: Uramisten, mit tettünk) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 212.24.173.93 (vitalap | szerkesztései) 2009. október 19., 01:30

A katasztrófa és Magyarország

A harmadik bekezdés helyenként zavarósnak tűnik. Kimondottan nehezen értelmezhető a következő mondat: "A zöldek állandó vádaskodásai azonban egyelőre nem tették lehetővé ennek érdemi kutatását." Az oldal valamelyik gazdája lenne oly szíves, ezt a csemegét kivenni vagy normálisan kifejteni? --ujember 2010. szeptember 24., 21:13 (CEST)

európai lakosság

Ezt a mondaot kéne értelmezni: az európai lakosság [közel 100 millió fő] 20%-a statisztikailag rákban hal meg – Európa lakossága lényegesen több 100 millió főnél, vagy ez a volt SZU európai részére vonatkozik? Vagy már a 20% értendő a 100 millió alatt? (ez esetben át kéne kicsit fogalmazni). Alensha 2011. március 16., 18:39 (CET)

Mondjuk a 20% is több, mint 100 millió, de lehet, hogy 1986-ban még nem volt az. Alensha 2011. március 16., 18:40 (CET)

Ami késik, nem múlik: most átfogalmaztam a mondatot, kivettem a 100 milliós számot, és forráskérőt tettem a 20%-os rák-halálozási arányra. Európa lakossága 1986-ban 710 milliós volt. Malatinszky ^vita 2019. május 8., 15:43 (CEST)

A baleset súlyossága

"Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki után a legsúlyosabb katasztrófa."

Ezt a mondatot hivatkozni kellene, illetve nem is tűnik korrektnek. Az angol, illetve az itt a vitalap tetején reklámozott többi kiemelt nyelvi megfelelő szerint "It is widely considered to have been the worst nuclear power plant accident in history, and is one of only two classified as a level 7 event on the International Nuclear Event Scale (the other being the Fukushima Daiichi nuclear disaster in 2011).[1]" A majaki eset csak a második ezen a skálán. --Notramiras ^vita 2012. július 15., 15:49 (CEST)

Amikor ez a mondat ide került, nyilván még senki sem álmodott Fukusimáról. Szerkessz bátran! – LA^pankuš 2012. július 15., 16:02 (CEST)

Szerintem a majaki nem erőműbaleset volt, a második mondat akkor nem vonatkozik rá. Fukusimánál viszont mindkettő viszonylag közismerten súlyosabb.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 37.76.8.14 (vitalap | szerkesztései) 2019. március 30., 15:37‎

Pontatlanságok és fura állítások a szócikkben

A tűzoltók munkájához beírták

"...egyiküket sem értesítették arról, ..." milyen veszélyes ott dolgozni. Akik ezt írták, azok nincsenek tisztában egy tűzoltó kiképzésével. Talán javítani kellene a tisztesség jegyében. Margit ^{beszélgetés} 2013. április 27., 10:24 (CEST)

"Nem sokkal a katasztrófa után tűzoltók érkeztek a helyszínre eloltani a tüzeket. Egyiküket sem értesítették arról, milyen veszélyesen radioaktív a füst és a törmelék. Hajnali 5 órára eloltották a tüzeket, közben több tűzoltót is magas sugárzás ért." Erre a részre gondoltam egészen pontosan.

"A tragédián súlyosbított a helyi vezetés hozzá nem értése és a megfelelő felszerelés hiánya." Ezzel szemben azt is leírták, hogy

"A szarkofág építése előtt a tetőn lévő sugárzó hulladékot eltávolító robotok tönkrementek a sugárzástól. A „biorobotok”-nak nevezett katonák pár percig dolgozhattak csak, mert ezeknek a sugárzó grafitdaraboknak az ereje 1000+ röntgen volt (egy évi terhelés: 2 röntgen)."

Vajon tudja-e, aki ezeket az állításokat leírta, hogy milyen szervezettség kell ahhoz, hogy igen rövid ideig tartó munkaidővel folyamatosan haladjon a katasztrófa elhárítás. Elgondolkodtak-e azon, miért is becsülik több százezerre az utólagos áldozatok létszámát? Bármilyen védőfelszereléssel is dolgoztak, a halálos dózist (amely talán két-három évtizeddel rövidítette meg várható élettartamukat azoknak a hősies magatartású embereknek, akik a zónahatáron belül dolgoztak akár parancsra, akár önkéntesként) nem kerülhették el. Mennyi rosszindulat és szenzációhajhászás van ezekben az idézett állításokban, az egész egyszerűen hihetetlen számomra. Közben az áldozatvállalást, a hősiességet, szerénységet ezek a szócikkek még távolról sem említik meg.Margit ^{beszélgetés} 2013. április 27., 10:48 (CEST)

Az a kijelentés, hogy a grafitmoderátor gyorsítja a maghasadást téves, méghpozzá súlyosan. A moderátor közeg, mint a neve is mutatja, moderálja, lassítja a neutronokat. A szabályzórudaknak nem a vizzel töltött része felelős a reakciók lelassításáért ( tehát a teljesítmény csökkentésért ) hanem a alsó szekciója. Ez a szekció ér be a reaktor aktív zónájába.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.98.102.40 – 2014. február 4., 23:01 (vitalap | szerkesztései)

A moderátor lassítja a neutronokat, azaz növeli a lassú neutronok mennyiségét, az U-235 pedig nagyobb valószínűséggel hasad lassú neutronok hatására. Persze ez egy kicsit leegyszerűsített így, de ettől még nincs szó tévedésről (lásd itt, 42. oldvagy itt), legfeljebb nincs nagyon alaposan kifejtve az indoklás. A megfogalmazás mondjuk kicsit pongyola, a „reaktor sebessége” igazából mást jelentene, de éppen még érthető. A vizet illetően viszont jogos az észrevétel, a szabályozórúdban nem a víz hivatott elnyelni a neutronokat (igazából hirtelenjében nem is találtam a neten leírást a szabályozórudaknak erről az üreges, vízzel töltött részéről, és a leírás alapján nem is értem, hogy hol is van pontosan akkor, mert a fenti helyeken is pl. csak azt említik, hogy a rúd legalja grafit). Ezt javítom. Szaszicska ^vita 2014. február 5., 00:32 (CET)

Emlékezzünk!

Mivel a wikipédia.hu emlékezete sem terjed ki mindenre, ezért leírom, amit tudok. Személyes ismerőseim voltak, akikről szól az írás. Tudtommal a föld kereksége fogott össze, hogy segítsenek Csernobil után az utómunkálatok elvégzésében. Ebbe beletartozott a folyamatosan haldokló erőműben dolgozók (vagy ettől függetlenül áldozatokká vált emberek) ellátása, a katasztrófa elhárítás érdekében dolgozók folyamatos ellátása, a munkálatokba történő bekapcsolódás szakmai végzettséggel összhangban (mérnök, gépkezelő, sofőr, orvos, kétkezi munkások stb.). Magyarországon minden napilapban benne volt a toborzó hirdetés, amelyben benne foglaltatott, hogy mindenki saját felelősségére, kártérítési igény nélkül mehet ki. Elsősorban olyan életerős emberekre számítottak, akiknek nincs családja, netán krónikus betegsége miatt életkilátásai rosszak (de még munkabíró), már pontosan nem emlékszem a szövegre. Ismerőseim elmondásából tudom, hogy a határt csak nyílt parancssal lehetett átlépni, sokan mentek ki a honvédek és a munkásőrök közül is (többen dolgoztak pontos beosztás szerint, rövid határidővel a zónahatáron belül is). Ehhez óriási áldozatkészség kellett. Talán már egy sem él közülük. Röviden ennyi. Furcsállom, hogy még mindig nincs az utólagos magyar és nem magyar áldozatok emlékére egy emléktábla vagy emlékhely valamelyik nagyobb temetőben pl. Budapesten; amennyiben mégis van, ez nincs bent a köztudatban. Margit ^{beszélgetés} 2013. április 27., 10:54 (CEST)

Emlékszem korabeli film-, tv híradásokra és különböző újságcikkekre, amelyek elég részletesen írták le az elhárítással kapcsolatos intézkedéseket:

1. Több zónahatár volt. A különbségekre nem emlékszem már pontosan. A külföldi segélyszállítmányok csak a legszélső zónahatárig mehettek, amely még teljesen sugárzásmentes volt. Az ott letett segélycsomagokat (takarókat, ruházatot, háztartási eszközöket stb-t) a kitelepített lakossághoz juttatták el, mivel semmit sem vihettek magukkal a veszélyzónából.
2. A speciális segélyeket a többszörös zónahatáron át vezényelt és önkéntes alakulatok juttatták el a legmagasabb fokozatú veszélyzónába.

Amennyiben még eszembe jut valami, megírom. Mást is arra kérek, hogy írja meg legalább a vitalapon! Margit ^{beszélgetés} 2013. április 27., 11:47 (CEST)

1. Természetesen igen sokan tudták a mentésben dolgozók közül, hogy nem kerülnek ki élve a veszélyes zónából. Őket is el kellett látni tiszta élelemmel, ivóvízzel, csereruházattal stb. Az ellátók is csak rövid ideig tartózkodhattak ezekben a zónákban a sugárzás hatása miatt. A folyamatosan fogyó (meghalt) dolgozókat nagyon szervezetten pótolták, állandóan cserélték az embereket, hogy csökkentsék a sugárzás hatását. Nyilvánvaló, hogy sok munkát nem lehet elvégezni azokban a védőfelszerelésekben, amiket képeken, híradókban láttunk.

Margit ^{beszélgetés} 2013. április 27., 11:59 (CEST)

Andropov jelentés

"A munkálatok során hőszigetelésre nem került sor, ez a talajvíznek az épületbe való behatolásához, környezetszennyezéshez vezethet."

A hőszigetelés nem befolyásolja a talajvíz bejutását. Az eredeti, vagy a fordítás hibás?--Robogos ^vita 2013. június 4., 21:22 (CEST)

Problémás megálapítás

"Kijelenthető, hogy nyugati országban (mint például az USA-ban Teller Ede javaslatára) csernobili típusú, azaz RBMK-reaktor nem épülhetett, üzemelhetett,..."

Az erkölcsi probléma ott merül fel, hogy felismerték, hogy a grafit moderátoros erőművek pozitív üregtényezővel rendelkeznek (instabilak), ezt azonban Teller Ede javaslatára nem hozták nyilvánosságra.

A szovjet kutatók ezt a tényt jóval később ismerték fel (amikor a csernobili erőmű már tervezés alatt állt).

Robogos ^vita 2014. február 6., 13:38 (CET)

Szia Robogos, megpróbáltam átfogalmazni a problémás megállapítást és így alakítottam át a szövegrészt: Csak a Szovjetunióban épülhettek csernobili típusú reaktorok, mert a nyugati országban (mint például az USA-ban Teller Ede javaslatára) ilyen típusú, azaz RBMK-reaktor nem épülhetett, nem üzemelhetett, és a baleset során elkövetett szabálytalanságok sem fordulhattak volna elő.[3], hvg.hu Dencey ^vita 2016. április 29., 12:45 (CEST)

Lektor sablon

Lektor sablont tettem az oldalra, bár lehet, hogy inkább törlési megbeszélésre kellene küldeni, mivel jelenleg ez sok elemében egy forrás nélküli esszé és nem enciklopédia cikk. Hemzseg a forrás nélküli állításoktól, és a jelenlegi „Tanulságok” szakasz pedig javarészt vitairat vagy esszé az atomenergiáról. Piraeus ^vita 2015. március 16., 17:33 (CET)

Kedves Piraeus, jelenleg nincs Tanulságok szakasz a cikkben. Dencey ^vita 2016. április 29., 12:44 (CEST)

UFÓ-s marhaság

Töröltem az állítólagos UFO észlelésekre vonatkozó részt, ami az elmúlt években többször törölve lett, majd forrás nélkül visszakerült a cikkbe. Jeleztem ezt az információt 2008-ban a szöveghez hozzáadó Doncsecz kollégának, és kértem, hogy ha vannak hiteles forrásai, akkor azokra hivatkozva tegye csak vissza az infót. Meg is tette a következő forrásokra hivatkozva.

Doncsecz a következő források alapján illesztette vissza a bekezdést a cikkbe:

• Nemere István: Ufók Csernobil fölött 1.
• Nemere István: Ufók Csernobil fölött 2.
• Nemere István: Ufók Csernobil fölött 3.

Ezek tehát Nemere István sci-fi szerzőnek a saját weboldalán (!) újraközölt, állítólag a „tvr-hét” című műsorújságban (!), 2000-ben megjelent cikkei. Nemere egy deka hivatkozást, forrást nem tüntet fel az állításaihoz. Én viszont megpróbáltam utánanézni, hogy mi igaz belőlük.

• Az első szöveg semmi konkrétumot nem említ, így lehetetlen bármivel alátámasztani az állításait. A balesetet írja le és általánosságban azt állítja, hogy az ott lévők UFÓ-kat láttak. Jól van.
• A második szövegben szereplő „Mihail Andrejevics Varickij sugárzási főellenőr” létezésének nincs nyoma. Munkatársáról, „Mihail Szamojlenko”-ról sem találok említést sehol. És „V. Sz. Vasilevszkij kijevi lakos” sem fogja megtenni, amit Nemere szövege ígér, nevezetesen, hogy „bármikor odaáll bármilyen vizsgálóbizottság elé, és elmondja, mit látott” és nem azért mert a Csernobil és Kijev közötti 160 kilométer miatt nem láthatott semmit, hanem mert nem létezik ő sem, szegény. Sehol nincs nyomuk – Nemere fantáziáján kívül.
• Ugyanígy járt a harmadik szöveg szereplője „L. G. Naumovna” doktornő, akinek szintén nincs nyoma az interneten – Nemere képzeletét itt is leszámítva természetesen. Szerintem elrabolták az UFÓ-k. „Alekszander Krimov” (pontosabban en:Aleksandr Krymov) viszont létezett. De szerintem ő sem mondott igazat, amikor azt állítja, hogy '90 októberében, lakása ablakából lefotózta az UFÓ-t, mert közel 73 évvel korában, 1917 nyarán öngyilkos lett szegény, miután a cári csapatok egyik parancsnokaként súlyos kudarcot vallott a japánok elleni háborúban. (Bár UFÓ-t látott volna inkább!) Nem létezik a híres csernobili lap, az „Eho Csernobila” így aztán nincs neki fotósa sem: ebből eredően „Vlagyimir Csavran” UFÓ-észlelése is Nemere agyszüleménye lehet. Bár, Nemere azt állítja, hogy ő látta ezt a fotót. Ezt mondjuk el is hiszem...

Szerintem tartsuk tiszteletben a forráskeresés legalapvetőbb szabályait és válasszuk el egymástól egyrészt a Wikipédia forrásait másrészt a szépirodalmi alkotásokat és az elmekórtani zavarok tüneteit! A szakaszt törlöm, és szépen kérek mindenkit, hogy hiteles források nélkül többé ne tegye vissza! Piraeus ^vita 2015. március 16., 19:08 (CET)

Azt hiszem, valahol már megegyeztünk, hogy Nemere épp úgy nem forrás semmire, mint Földi. Soha nem forrásol semmit rendesen, persze nehezebb lenne a dolgunk, ha forrásait kéne ellenőrizni, de ezt szerencsére nem kell megtenni. Egyszer valahol kifogásoltam a forráshiányokat, mire egy Nemere-rajongó megírta neki. Azt válaszolta, hogy biztosan nem olvastam a könyveit, mert például a Titkok könyve rendesen forrásolt. Na lekaptam a Titkok könyvét a polcról – merthogy a levegőbe nem szoktam beszélni –, és mit találtam? A fejezetek végére odahányt „forrásjegyzéket”, de csak névvel és címmel, azonosító adatok nélkül. Ennyit a Nemere-féle forrásolásról. – LA^pankuš 2015. március 16., 19:15 (CET)

Ott vannak azok, csak a tiédből kiradírozták az ufók. Vörös sugárral. Van róla videóm. Piraeus ^vita 2015. március 16., 19:55 (CET)

Mik vannak ott? Most nem tudom lekapni a polcról, mert a könyvtáram éppen zilált állapotban leledzik. Lehet, hogy azonosító adatok vannak, de állításonként biztosan nincs forrásolva, csak a végén felsorolt jegyzék van. Vagy nem jól emlékszem valamire? – LA^pankuš 2015. március 16., 20:18 (CET)

Nyugi, nyugi, és bocs, nem tettem ki a smileyt, az előz hozzászólás végére. Viccelni próbáltam, arra célozva, hogy Nemere mester jobb barátságban van a földönkívüliekkel, mint a forrásokkal. Piraeus ^vita 2015. március 16., 20:40 (CET)

Ja, az más. – LA^pankuš 2015. március 16., 20:58 (CET)

Hasadási termékek oldal

A rádioaktív hulladékok szakaszban olvasni, hogy "Mivel a hasadási termékek oldalon részletesen tárgyalják a nukleáris balesetben vagy a nukleáris hulladékban legveszélyesebb hasadási termékek tulajdonságait, erre itt nem térünk ki, és a sugárzó izotópok tekintetében megelégszünk egy rövid összefoglalással." Nem értem, mármint a Wikipédia tárgyalja? Mivel piros a link, az nem tárgyalja, ezt ki kellene venni, vagy a linket a megfelelő helyre irányítani, különben sem túl enciklopédikus, amikor megmagyarázza egy enciklopédia, miért nem tárgyal valamit és mivel elégszik ő meg. Ogodej ^vitalap 2016. április 30., 19:43 (CEST)

Még élhetne

Nem szívesen írok ilyen helyeken személyes dolgokról, de legfiatalabb öcsém még élhetne, ha nem járt volna Csernobilban segíteni. Mikor hazajött, még fel tudták tenni nyomdásztársaival a képet az emlékműről, ahol orosz betűkkel voltak felvésve azok a magyarok (úgy egyébként névtelen hétköznapi hősök), akik tényleges munkával járultak hozzá a bekövetkezett katasztrófa utáni munkálatokhoz. Ezt a képet láttam saját szememmel, s nem tudom, hogy hová tűnhetett a magyar wikipédiából. Gondolom, hogy akik ilyesmit elhanyagolnak, azok mindig mindent készen kaptak az életben, és soha senkiért még a kisujjukat sem mozdították meg életükben.Margit1951Bpest ^{beszélgetés} 2017. november 27., 14:50 (CET)

Ja, igen, és mikor haldoklott, velem lakott. Mindig mondogatta: elment az öreg is a nyomdából, ő is kint volt velem; elment x.y. is, akivel ott barátkoztunk össze, aztán elment az öcsém is, utánuk.Margit1951Bpest ^{beszélgetés} 2017. november 27., 14:54 (CET)

Túl hosszú bevezető

Ez bődületes hosszú bevezető, a bevezetőnek a szócikk lényegét kell összefoglalnia röviden, nem kilométerekben kifejetenie ugyanazt. Xia ^Üzenő 2021. április 26., 23:37 (CEST)

megnyirbáltam, az egészségügyi részt áttettem a megfelelő szakaszba, a bevezető összefoglalja a szócikket, ott nem szerepelhet olyan infó, ami a cikktörzsben nincs. Xia ^Üzenő 2021. április 26., 23:48 (CEST)