Villásfarkú szalakóta
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Coracias caudata (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Villásfarkú szalakóta témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Villásfarkú szalakóta témájú médiaállományokat és Villásfarkú szalakóta témájú kategóriát. |
A villásfarkú szalakóta (Coracias caudata) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a szalakótafélék (Coraciidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Etiópiától Kelet-Afrikán és Angolán keresztül Dél-Afrikáig megtalálható mezőkön, nyílt erdőkben, tövises bokrok között.
Alfajai
- Coracias caudata caudatus
- Coracias caudata lorti
Megjelenése
Testhossza 40 centiméter farokkal együtt (villás tollakat beleértve). Teste maga nagyjából feketerigó méretű, picit nagyobb. Fejtetője fehér, fekete szemsávja van. Torka rózsaszín, hasa világoskék és élénk kék szárnyfoltja van. Külső faroktollai megnyúlva, villásan végződnek, de ez a villás faroktoll csak ivarérett korra fejlődik ki teljesen. Fiókatollban egyáltalán nincs villa, fiatalkori tollban pedig kis méretben van csak jelen.
A nemek között messziről látható eltérés, nemi jelleg nincs, de gyakorlott szemmel a csőrtő robusztusságából, szemöldök sáv erősségéből meg lehet mondani, hogy hím, vagy tojó a madár.
Életmódja
Nagyobb rovarokat, pókokat, ritkábban rágcsálókat, hüllőket és madarakat zsákmányol. Fő tápláléka a termesz, igen kedveli a vándorsáskát is.
Szaporodás
A hím a tojó mellé ülve, tőle úgy fél méterre kárló hangok kiadása közben ritmikus hajolgatásokból, nyaknyújtogatásokból álló násztánccal csábítja el a tojót, aki ezt hasonló, de visszafogottabb mozgással, tánccal viszonozza, majd kölcsönös szimpátia esetén együtt, de ellentétes ritmusban csinálják a mozgássort, amit jobb esetben párzás is követ. A pár monogám, sőt úgy tartják, hogy egy életre választanak párt.
Korhadó fába vagy termeszvár oldalába vájt odút használ fészeknek. Az odút a hím választja, alakítja ki, ő csábítja utána oda, odúra a tojót. Fészekanyagot, bélést nem használ, a korhadékot rendezi be, tapossa formára. Fészekalja 2-4 db. fehér színű, gömbölyded tojásból áll, amin a két szülő felváltva kotlik. A kotlási idő 19-20 nap, kikelés után a fiókákat mindkét szülő eteti, az első napokban csak rovarral, amit gondosan péppé püfölnek a csőrükkel egy faágon, mielőtt az odúba repülnek vele. Fiókák igen fejletlenül kelnek ki a tojásból, s első időszakban naponta duplázzák a tömegüket. Nagyon gyorsan fejlődnek, 4 naposan már elkezdenek az odún belül felállni, s elkezdődik a tolltokok kifejlődése is. Úgy 27 naposan repülnek ki, a szülők jó két-három hétig etetik őket, csökkenő intenzitással. Közben vadászni tanítják a fiatalokat, nevelik az önállóságra, de leválasztási korra már űzik is őket a territórium kieső sarkaiba, vagy messzebb. Egy hónappal kirepülés után, két hónapos korban önállósodnak teljesen.
Érdekesség, hogy tojásait 2, de inkább 3 naponta rakja, és a fiókák ennek megfelelő ütemben "szét"kelnek - de ellentétben sok magevő madárral, vagy ragadozóval, itt a nagyobb testvér nem bántja, nyomja el a kisebbet, szülők is gondosan etetik a legkisebbet is.
Az első fészkelést - tekintve, hogy költési időszakuk augusztustól februárig tart - második, teljes értékű fészkelés követi, nagyjából úgy időzítve, hogy mire fiatalok már félig önállóak, akkor rakja a szülőpár az új tojásokat, kezd el kotlani, s mire a fiatalok leválasztásra kerülnek teljesen, mire önállóak, addigra keljenek ki a következő kicsik. Egy teljes ciklus az első párzástól a leválasztásig kb. 3 hónapot igényel.
Jegyzetek
- ↑ Viajar a Parque Nacional de Chobe. Trip Advisor. (Hozzáférés: 2011. június 29.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
- A világ madarai, Budapest, Panem Kft., 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar neve
