Vilhelm Thomsen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilhelm Thomsen

Vilhelm Ludwig Peter Thomsen (Koppenhága, 1842. január 25. – Koppenhága, 1927. május 12.) dán nyelvész.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1869-ben Koppenhágában egyetemi magántanár, 1871-ben rendkívüli, 1887-ben az összehasonlító nyelvészet rendes tanára lett. 1876 és 1892 között szerkesztette a Nordisk Tidskrift for Filologi című közlönyt. A Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta.

1893-ban sikerült megfejtenie a türk rovásírással írt orkhoni feliratokat, megelőzve ezzel riválisát, Wilhelm Radloffot. Szintén tanulmányozta a finn és az orosz nyelv eredetét.

A 20. század elején Franz Babinger tőle kért segítséget egy a bécsi levéltárban felfedezett felirat megfejtésében, amely Thomsen közreműködésével a magyar rovásírás egy emlékének bizonyult. Ma ez „konstantinápolyi felirat” néven ismeretes.

Legnevezetesebb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Det magyariske Sprog og dets Slammeslaegtskab (a Tidskrift for Filologi og Paedagogik 1876);
  • Den gotiske Sprogklasses Indflydelse paa de finske (Koppenhága, 1869);
  • The relations between ancient Russia and Scandinavia and the origin of the Russian state (Oxford és London, 1877);
  • Beröringer mellem de finske og de baltiske litauisk-lettiske Sprog (Koppenhága, 1890).
  • Dechiffrement des inscriptions de l'Orkouh et de Jénisséi (a dán akadémia értekezései között, 1893).

Forrásművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]