Viet Minh

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Viet Minh zászlaja

A Viet Minh (a Việt Nam Ðộc Lập Ðồng Minh Hội azaz, a „Liga Vietnam Függetlenségéért” rövidített formája.) Ho Ngoc Lam és Nguyen Hai Than alapította 1941-ben, hogy kivívják Vietnam függetlenségét Franciaországtól.

Vezetését később Nguyen Tat Thanh azaz Ho Si Minh vette át. A franciákkal szembeni harcuk mellett a Viet Minh felvette a harcot a Francia-Indokínát a második világháború alatt megszálló japán csapatokkal is. Ehhez a harcukhoz amerikai illetve kínai segítséget is kaptak. Japán 1945. augusztusi kapitulációja után a Viet Minh megnyerte a választásokat és kinyilvánította az ország függetlenségét, kiutasítva a francia csapatokat. Ezt a lépést a közel 10 éven át tartó első indokínai háború követte, melynek során a francia fegyveres erőket nagyrészt az Egyesült Államok finanszírozta.

1951-ben a Viet Minh egyesülve a Vietnami Nemzeti Szövetség nevű párttal Vietnami Nemzeti Front néven folytatta tevékenységét, de a franciák ellenfelük megnevezését, úgymint Viet Minh, megtartották. A franciák az 1954-es Dien Bien Phu-i csata után tették le a fegyvert. Az ezt nem sokkal követő Genfi konferencián, 1954. július 21-én döntés született az ország ketté osztásáról Észak- és Dél-Vietnamra. Határnak a 17. szélességi kör vonala lett kijelölve. A Viet Minh 1954. október 11-én vette át az ellenőrzést az északi országrész felett. Ho Si Minh-t miniszterelnökké nevezték ki Észak-Vietnam pedig kommunista állammá alakult. Az ország kettéosztottsága a genfi megállapodás szerint csupán 2 évre szólt volna, melyet 1956-ban országos választások és újraegyesítés kellett volna, hogy kövessen. Tartva Ho Si Minh-ék győzelmétől, a dél-vietnami kormány és az őket támogató Egyesült Államok megakadályozta a választások megtartását.

Ennek nyomán Dél-Vietnam területén kormányellenes gerillamozgalom alakult Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front néven, melyet a nyugati világ „Viet Cong”-ként ismert meg.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]