Vida Géza
| Vida Géza | |
 | |
| Született | 1913. február 28.[1][2][3] Nagybánya |
| Elhunyt | 1980. május 11. (67 évesen)[1][2][3] Nagybánya |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vida Géza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vida Géza (Nagybánya, 1913. február 28. – Nagybánya, 1980. május 11.) nagybányai szobrászművész. A fafaragás nagy mestere volt, ritkán használt követ. 1974-től a Román Akadémia levelező tagja. Vida György (1946) művészettörténész apja.
Életpályája[szerkesztés]
Művészeti tanulmányait szülővárosában, a nagybányai művésztelepen, Ziffer Sándornál kezdte, akinél modell után rajzolt. A második világháború idején, 1942-1944 között bejutott a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol Bory Jenő szobrászművész lett a mestere.
1944-ig tagja és kiállító művésze volt a kolozsvári Barabás Miklós Céhnek. 1947-től kiállító művésze volt a nagybányai és az országos romániai tárlatoknak. Állami megrendeléseket kapott köztéri szobrok megalkotására, díjakban, elismerésekben részesült. 1950-ben kinevezést nyert a nagybányai művészeti középiskolába, majd 1954-től annak igazgatója lett.
Kiállításai (válogatás)[szerkesztés]
Egyéni[szerkesztés]
Csoportos[szerkesztés]
- XXIX. velencei biennále (1958)
Köztéri művei (válogatás)[szerkesztés]
- A román katona emlékműve (1964, Nagykároly)
- Öregek tanácsa (1971, Nagybánya)
- Partizán emlékmű (kőből, 1972, Majszin)
Romániai állami díjak, elismerések[szerkesztés]
- a Román Népköztársaság Állami Díja (1953)
- a Művészet Kiváló Mestere (1957)
- Munka Érdemrend I. fokozat (1963)
- Kulturális Érdemrend I. fokozat (1968)
- a Kultúra és Művészet Állami Bizottságának díja (1971)
Források[szerkesztés]
- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b Vida, Gheza, Gheza Vida
- Kortárs magyar művészeti lexikon. 3. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2001. Vida Géza lásd 887. p. ISBN 963-8477-46-6
.svg){kind=small}
