Vicsegda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vicsegda
VytchegdaRiver.jpg
A Vicsegda folyó Irta falunál (Arhangelszki terület)
Közigazgatás
Országok Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz 1130 km
Vízhozam 1160 m³/s
Vízgyűjtő terület 121 000 km²
Forrás Tyiman-hátság, Komiföld
Torkolat Északi-Dvina, Arhangelszki terület
é. sz. 61° 16′ 55″, k. h. 46° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 61° 16′ 55″, k. h. 46° 36′ 00″

A Vicsegda (oroszul: Вычегда) folyó Oroszország európai részének északi tájain, Komiföld legfontosabb víziútja, az Északi-Dvina legnagyobb, jobb oldali mellékfolyója.

Régi neve komi nyelven Ezsva (Эжва), jelentése „sárga folyó”.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hossza: 1130 km, vízgyűjtő területe: 121 000 km², évi közepes vízhozama Sziktivkar városnál 599 m³/s, a torkolatnál 1160 m³/s.

Komiföldön, a Tyiman-hátság déli peremén elterülő Dzur-Nyur mocsárban, két patak összefolyásával veszi kezdetét. Nagyobb részt Komiföld déli felén, valamint az Arhangelszki terület délkeleti részén folyik és Kotlasz város mellett ömlik az Északi-Dvinába.

Felső szakaszán szűk, 20–40 m mély völgyben dél felé tart, lejjebb tipikus síksági folyó. Völgye kiszélesedik, széles mocsaras árterét holtágak, kisebb tavak borítják, medrében sok a homokzátony. Középső szakaszán, a Nyem mellékfolyó torkolatától Sziktivkarig alapvetően nyugati irányban folytatja útját, ott éles kanyarral északra fordul, majd felső szakaszának nagy részén, az Arhangelszki területen délnyugat felé haladva éri el az Északi-Dvinát.

Vegyes tápláltságú folyó, főleg hóolvadékból (51%), valamint felszín alatti vizekből (27%) és esővizből (22%) táplálkozik. November elején a felső szakasztól kezdve fokozatosan befagy, az olvadás április végén, május elején kezdődik. Tavaszi árvize a több km széles árteret teljesen elönti, ilyenkor a vízszint Sziktivkarnál 2–6 m-rel megemelkedik.

A folyó a magával hordott homokból gyakran épít zátonyokat, medre bizonytalan, ami nehezíti a hajózást. A tavaszi magasvíz idején a torkolattól 960 km-ig (Volgyino), a nyári és téli időszakban kb. 700 km-ig (Uszty-Kuloma) hajózható.

Mellékfolyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vicsegda útja során 1137 kisebb-nagyobb vízfolyást vesz fel. A nagyobb mellékfolyók:

  • jobbról – Vol, Visera, Vim, Jelva, Jarenga;
  • balról – Nyem, Északi-Keltma, Lokcsim, Sziszola, Vilegy.

A Szevernaja (északi) Keltma és a Juzsnaja (déli) Keltma (utóbbi a Káma mellékfolyója) között a 19. században csatornát építettek, ezzel közvetlen kapcsolat létesült a Vicsegda és a Káma medencéje között. Az egykori csatorna elmocsarasodott maradványai ma is láthatók.

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sziktivkar (247 500 fő), Komiföld közigazgatási és kulturális központja.
  • Kotlasz (60 000 fő), Arhangelszki terület. Egyik legjelentősebb vállalata a Vicsegda és az Északi-Dvina találkozásánál lévő hajógyár.
  • Korjazsma (42 800 fő), Arhangelszki terület. Itt működik az ország egyik legnagyobb cellulóz- és papíripari kombinátja, ahol évente 4,5 millió m³ fát dolgoznak fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vicsegda témájú médiaállományokat.