Valeriánsav
| Valeriánsav | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | Pentánsav | ||
| Más nevek | Valeriánsav Butánkarbonsav Propilecetsav | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 109-52-4 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C5H10O2 | ||
| Moláris tömeg | 102,13 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 0,930 g/cm³ (folyadék) | ||
| Olvadáspont | −35 °C | ||
| Forráspont | 186 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 4,97 g/100 ml (25 °C) | ||
| Savasság (pKa) | 4,82 | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Maró (C)[1] | ||
| NFPA 704 |  3
1
0
| ||
| R mondatok | R34 R52/53[1] | ||
| S mondatok | (S1/2) S26 S36 S45 S61[1] | ||
| LD50 | 600 mg/kg (egér, szájon át)[2] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | Vajsav Kapronsav Etil-valerát | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A valeriánsav (C5H10O2) egy egyenes láncú kellemetlen szagú alkil-karbonsav. Először a macskagyökérből (Valeriana officinalis) vonták ki, innen kapta a nevét, de megtalálható más növényekben, például, a piros sarkantyúvirágban is. Az iparban az észterszintézisben és kenőanyagok gyártásához használják.
A valeriánsav illékony észtereinek kellemes szaguk van, ezért parfümökben is felhasználják őket.
Az etil-valerát és a pentil-valerátot gyümölcsaromaként alkalmazott.
A valeriánsav szerkezete hasonlít a GHB és a GABA neurotranszmitter szerkezetére is.
A valeriánsav a Valeriana nevű ismert nyugtató egyik fő hatóanyaga. Használatát több sportágban tiltják.
Jegyzetek