Valeriánsav
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Valeriánsav | |
|---|---|
| IUPAC név | Pentanoic acid |
| Más nevek | Valeric acid Butane-1-carboxylic acid |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| SMILES | CCCCC(O)=O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C5H10O2 |
| Moláris tömeg | 102,13 g/mol |
| Megjelenés | színtelen folyadék |
| Sűrűség | 0,930 g/cm³ (folyadék) |
| Olvadáspont |
-35 °C |
| Forráspont |
186 °C |
| Oldhatóság (vízben) | 4,97 g/100 ml (25 °C) |
| Savasság (pKa) | 4,82 |
| Veszélyek | |
| NFPA 704 |
|
| R-mondatok | R34 R52/53 |
| S-mondatok | S26 S36 S45 S61 |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A valeriánsav (C5H10O2) egy egyenes láncú kellemetlen szagú alkil karbonsav. A természetben a macskagyökérben (Valeriana officinalis) fordul elő, innen kapta a nevét. Főként az észterszintézisben és kenőanyagok gyártásához használják.
A valeriánsav illékony észtereinek kellemes szaguk van, ezért parfümökben használják őket. Az etil-valerátot és a pentil-valerátot gyömölcsaromának használják.
A valeriánsav szerkezete hasonlít a GHB és a GABA neurotranszmitter szerkezetére is.
A valeriánsav a Valeriana nevű ismert nyugtató egyik fő hatóanyaga. Használatát több sportágban tiltják.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Oxigéntartalmú szerves vegyületek | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|


