Vald Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vald Péter szobra a wormsi Luther-emlékművön (1868)

Vald Péter (vagy Valdo, eredeti nevén Pierre Valdes) (kb. 11401218 előtt) az előreformátorok egyike.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lyonban élt mint gazdag kereskedő, akinek a pénz volt a legfontosabb. Egy ének, mely egy szentről szólt, azonban nagy hatással volt rá. Ezt követően felkeresett egy teológust, akitől megtudta, hogy az Istenhez vezető legbiztosabb út az, ha mindenét a szegényeknek adja. Vald hazatérése után vagyona nagyobb részét szegényeknek osztogatta szét, a kisebbik felét pedig családjának adta.

Élete célja ezután a megtérésről való prédikálás volt. Az „apostoli szegénység” elvét hirdette, neki és követőinek (a valdenseknek) Krisztus törvénye volt a mérvadó. Annak érdekében, hogy a szegények is megismerhessék a Bibliát, barátai segítségével lefordíttatta provánszi nyelvjárásra.

Társaival együtt szembekerült a korabeli római katolikus egyházzal, mivel annak tanítását és életét is kritizálták a Biblia alapján. Többek között bibliaellenesnek ítélték a tisztítótűz létezésének gondolatát, a halálbüntetést, az esküt, valamint a papság szerepét sem ismerték el.

1181-ben kezdődött el az üldözésük, majd 1184-ben nyilvánította őket eretnekké III. Lucius pápa. Elmenekültek Lyonból, a kitaszítás után külön egyházzá szerveződtek. Vald Péter a század vége felé halt meg Csehországban.

Halálának időpontjaként egyes források 1206-ot, mások 1217-et vagy 1218-at adnak meg.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]