V. Henrik bölcsője

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A bölcső William Edward Gray 1912-es felvételén

V. Henrik bölcsője egy angol történelmi iparművészeti emlék. A hagyományok szerint e bölcsőbe fektették az újszülött V. Henrik angol királyt. A bölcsőt VII. Eduárd vásárolta meg egy árverésen, majd utódja, V. György a London Museumnak ajándékozta. A tölgyfából készült bölcsőről bebizonyosodott, hogy V. Henrik születése után egy évszázaddal készült, de ennek ellenére továbbra is jelentős középkori emléknek tartják.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

V. Henrik angol király 1386. augusztus 16-án született a monmouthi várban Bolingbroke Henrik és Bohuni Mária fiaként. Monmouth és vidéke Henrik egyik birtoka volt, így a fiatal házaspár több évig itt élt. Mária 1394-ben hunyt el. Henrik 1399-ben legyőzte II. Richárdot és IV. Henrik néven elfoglalta az angol trónt. Fia V. Henrik néven 1413-ban lépett apja örökébe.[1]

V. Henrik bölcsője a Mirror of Literature (1825) egyik számában

A 18. században, valamint a 19. század elején a bölcsőt a helyiek nagy becsben tartották és a származására vonatkozó hagyományt, miszerint V. Henriké lett volna, általánosan elfogadták.[2] Magántulajdonban volt, ám gyakran megmutatták érdeklődő látogatóknak. 1839-ben állítólag a brislingtoni (Bristol része) George Weare Braikenridge régiség-kereskedő tulajdona volt, aki állítólag harminc fontért vásárolta.[3][4] 1872-ben a bölcső, V. Henrik páncéljával együtt (amelyet a hagyományok szerint az azincourt-i csatában viselt) a Troy House-ban volt kiállítva, Mitchel Troyban.[5] Erről a monmouthi William Watkins Old, a Royal Historical Society tagja tett említést 1876-ban.[6]

A bölcsőt a londoni Christie’s 1908-ban árverésre bocsátotta. A király megbízásából Guy Laking, VII. Eduárd fegyvermestere vásárolta meg 230 guineáért.[7] A bölcső így a windsori kastélyba került. VII. Eduárd utódja, V. György király jóvoltából 1912-ben a Kensington palotában Guy Lanking vezetésével alapított London Museumba került.[8] A ma Museum of London néven ismert múzeum 1950-ben költözött át jelenlegi székhelyére a Barbican központba.

Tölgyfából készült. A függesztett bölcsőt tartó két oszlopocskát címermadarak díszíti. Az általános történészi vélemények szerint a 15. században készült, egy évszázaddal V. Henrik születése után, ám ennek ellenére egyedi, értékes iparművészeti emlékként tartják számon, hiszen egyike a kevés fennmaradt középkori nemesi bölcsőknek.[9]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Biography of HENRY V - Archontology.org. Retrieved 29-3-2012
  2. Mirror of Literature vol. 5 no. 121 (1 January 1825) p. 9
  3. Craik, George L.. The pictorial history of England: being a history of the people as well a history of the kingdom: p.238. Kight & Co (1839) 
  4. Magpie's nest of antiquities catches city before cameras, ThisIsBath.co.uk, 19 October 2010. Accessed 13 April 2012
  5. Wilson, John Marius. Descriptive Imperial Gazetteer of England and Wales: Entry for MONMOUTH (1872) 
  6. William Watkins Old (1876)
  7. Wanganui Chronicle (16 April 1908) Text
  8. Kentucky New Era (4 June 1912) Report and illustration
  9. Caption at AgeFotostock.com. Accessed 13 April 2012

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cradle of Henry V című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.