Ugrás a tartalomhoz

Upolu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Misibacsi (vitalap | szerkesztései) végezte 2021. január 30., 12:10-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Közigazgatási beosztása: korr)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Upolu
Upolu és Savai'i térképe
Upolu és Savai'i térképe
Közigazgatás
Ország Szamoa
SzékhelyApia
Népesség
Teljes népesség143 418 fő
Népsűrűség127 fő/km²
Népcsoportokszamoaiak
Földrajzi adatok
FekvéseCsendes-óceán
SzigetcsoportSzamoa-szigetek
Terület1 125 km²
Hosszúság75 km
Szélesség24 km
Tengerszint feletti magasság1100 m
Legmagasabb pontMount Fito (1113 m)
IdőzónaUTC+13:00
Elhelyezkedése
Upolu (Óceánia)
Upolu
Upolu
Pozíció Óceánia térképén
d. sz. 13° 48′ 00″, ny. h. 171° 46′ 00″13.800000°S 171.766667°WKoordináták: d. sz. 13° 48′ 00″, ny. h. 171° 46′ 00″13.800000°S 171.766667°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Upolu témájú médiaállományokat.

Upolu a Szamoát alkotó két nagy sziget egyike, nyugati szomszédjától, Savai'i-tól a légvonalban 18 km széles Apolima-szoros választja el. A két földdarab között kompjárat biztosítja a közlekedést.

Geológiája

[szerkesztés]

Upolu vulkanikus sziget, amelyet korallzátonyok vesznek körbe. A sziget tömbjét alkotó kőzet keletkezése a pliocéntől a holocénig datálható és nagyrészt bazaltból, tufákból áll, a tájképet a piroklasztikus ár alkotta formációk valamint a szigetszerte megfigyelhető salakkúpok dominálják. A partvonalon számos helyen erős erózió figyelhető meg, amely elsősorban a sziget folyamatos süllyedésének és a partvonalon folytatott homok és kavics kitermelésnek köszönhető. Upolu nem rendelkezik jelentős ásványkincs lelőhelyekkel.[1]

Földrajza

[szerkesztés]
A Sopo'aga vízesés
A To Sua tengeri barlang

Területe 1125 km2, 74 km hosszú kelet-nyugati irányban és 26 km széles. Ezzel Szamoa második, a világ 303. legnagyobb szigete. Lakossága 143.400 fő, az ország népességének 71%-a él Upolun. A gazdaság központja az északi part, ahol a főváros, Apia található. A sziget nyugati végén helyezkedik el a Faleolo nemzetközi repülőtér. Éghajlata trópusi, egyenlítői, egész évben 26 °C körül van az átlaghőmérséklet, az éves csapadékmennyiség meghaladja a 2800 millimétert. A sziget belső, hegyvidéki részét sűrű esőerdő borítja.[2] Számos védett terület található a szigeten, köztük az Upolu keleti részén fekvő Lanoto'o-tói Nemzeti Park, a vízeséseiről és sziklás tengerpartjáról híres Pupu Pu'e Nemzeti Park, valamint a Világörökségi helyszín-jelölt Fagaloa-öböl Természetvédelmi Terület, amely magába foglalja a Csendes-óceán keleti medencéjének egyik legnagyobb területű esőerdejét, és egy hagyományos szamoai kultúrtájat.[3] A Pupu Pu'e Nemzeti Parkban található a sziget legmagasabb pontja, az 1113 méter magas Mount Fito is.

Elnevezése

[szerkesztés]

A polinéz szamoai mitológia szerint a világ teremtője, Tagaloa két hatalmas sziklát hajított le a mennyből, így született meg Sapai'i és Upolu, utóbbi az első nőről, a szamoai teremtéstörténet Évájáról kapta nevét.[4]

Közigazgatási beosztása

[szerkesztés]
Upolu közigazgatási körzetei (a jobb oldali sziget)

Upolut és a hozzá tartozó kisebb szigeteket 5 körzetre osztják:

  1. Tuamasaga
  2. A'ana
  3. Aiga-i-le-Tai
  4. Atua
  5. Va'a-o-Fonoti

A sziget egyetlen városa Apia, Tuamasaga körzetében fekszik.

Jegyzetek

[szerkesztés]