Ulmi székesegyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ulmi székesegyház
Ulm Minster.jpg
Elhelyezkedése
Ulmi székesegyház (Németország)
Ulmi székesegyház
Ulmi székesegyház
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 23′ 55″, k. h. 9° 59′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 55″, k. h. 9° 59′ 33″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ulmi székesegyház témájú médiaállományokat.
Hans Multsacher szobra a főhomlokzat közepén

Az ulmi székesegyház (németül: Ulmer Münster) a világ legmagasabb keresztény temploma a maga 161,53 méteres magasságával. Az Ulmban, Németországban felépült evangélikus templom a gótikus építészet egyik remekműve. A templom nem valódi székesegyház, hisz soha nem székelt itt püspök, ezt jelzi a templom egyetlen tornya is, hisz a székesegyházaknak rendszerint két tornya van. A templom jelenleg a Stuttgartban székelő püspök alá tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 14. században Ulm temploma az akkori városfalon kívül helyezkedett el. Az ebből fakadó nehézségek miatt Ulm polgárai egy új, a város határain belül felépülő templom megvalósításáról döntöttek, vállalva az építkezés költségeit. A templom alapkövét 1377-ben helyezték el. A tervezett templom három, egyenlő magasságú hajóból állt volna, a torony a templom nyugati oldalán helyezkedett volna el, kiegészülve két kisebb toronnyal. 1392-ben a templom építésének vezetője Ulrich Ensingen volt, aki már a Strasbourgi székesegyház építésénél is szerzett korábban tapasztalatokat. Az ő fejében fogalmazódott meg a terv, mely szerint elkészülte után a nyugati torony a világ legmagasabb templomtornya legyen. A hosszhajók és a kórus elkészülte után a templom ideiglenes tetőt kapott, majd 1405-ben felszentelték. Ennek ellenére később az oldalfolyosók átépítésére volt szükség, a magasságuk, és a végleges boltozat kiépítése miatt bekövetkező szerkezeti károk következtében. A további károk elkerülése érdekében az oldalfolyosók közepén újabb tartóoszlopsor kapott helyet.

1530-31-ben a város polgárai referendumban döntöttek a reformáció során a római katolikus egyház elhagyásáról, és a protestáns vallás felvételéről, majd 13 év múlva, 1543-ban a templom építésének folytatása legállt, a torony magassága mintegy 100 méter volt. A munkák csak 1817-ben folytatódtak, a templom pedig csak 1890. május 31-én lett kész, hogy aztán közel 11 évig tarthassa a világ legmagasabb épülete címet.

A második világháborúban Ulm történelmi központjának mintegy 80%-a elpusztult, a templom ugyanakkor csak kisebb sérüléseket szenvedett. A bombázás következményeként ma atemplom környezetében számos modern épületet találhatunk.

Ma a toronyban 143 méter magasan kilátópont található, ahonnan szép időben Ulm, és Neu-Ulm városán túl az Alpokig látni.

A templom méretei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom méreteit a következő számokkal lehet összefoglalni:

A templom hossza 123,56 m
A templom szélessége 48,8 m
A templom magassága 161,53 m
Belső magasság 41,6 m
Befogadóképesség 2 000 fő (ülőhely)
A torony lépcsőinek száma 768
Az építkezés elkezdése 1377
Az építkezés hossza 513 év

Belső tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A nyugati (fő) homlokzat timpanonja a Teremtés könyvéből származó jeleneteket ábrázol. A központi oszlopon levő szobrot egy helyi mester, Hans Multsacher készítette, eredete a késő középkorig nyúlik vissza.
  • A 15. századi, Jörg Syrlin által tölgyfából készített kórus padjai a több száz faragott mellszoborral a gótikus padok leghíresebbjei közé tartoznak.
  • A templom eredeti oltára a reformáció során elkövetett rombolásoknak esett áldozatul. A jelenlegi oltár a kora 16. századból származik, a predellán a Szent Családot és az Utolsó vacsorát ábrázolva.
  • Az apszis öt üvegablaka a 14. és 15. századból származik, bibliai jeleneteket ábrázolva
  • Az oltárhoz hasonlóan az orgona is elpusztult a reformáció korai éveiben történt rombolások alatt, s csupán a késő 16. század végén lett pótolva. Ismert, hogy 1763-ban Mozart is játszott az ezen az orgonán,amelyik néhány évtizedig a legnagyobb orgonának számítottt. A 60-as évek végén a hangszert rekonstruálták akusztikai problémái miatt.
  • 1877-ben a városi zsinagóga zsidó kongregációja (köztük Hermann Einstein, Albert Einstein apja) pénzt adományozott a templomnak Jeremiás próféta szobrának elkészítésére. A szobrot a fő orgona alatt helyezték el.
  • A modernkori renoválások több vízköpőt és szobrot adtak a templom díszítéséhez, többek között a Koldust, az expresszionista Ernst Barlach kivitelezésében.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ulmi székesegyház témájú médiaállományokat.