Torda vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 14., 03:20-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)
Torda vármegye
Adatok
Megyeszékhely: Torda
Népesség: 152 692 (1870)
Népsűrűség: 31,1 fő/km²
Terület: 4909 km²
Csánki DezsőKogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor

Torda vármegyét Erdélyben Szent István király az államalapítás idején a királyi vármegyerendszer kialakításakor hozta létre Tordavár központtal.[1] Az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor felosztották az ekkor létrehozott Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegyék között.

Története

Államalapításkori létrejöttekor területe a későbbi Beszterce-Naszód vármegye területének egy részét is magában foglalta.[1]

Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. A keleti részből Marosszékkel egyesítve lett Maros-Torda vármegye, a nyugati rész pedig Aranyosszékkel egyesülve Torda-Aranyos vármegyét alkotta.

1870-ben 152.692 lakosa volt, melyből 66.194 (43,4%) görög katolikus, 37.488 (24,6%) ortodox, 29.008 (19%) református, 7.777 (5,1%) római katolikus, 6.131 (4%) evangélikus, 4.293 (2,8%) unitárius, 1.701 (1,1%) izraelita és 100 egyéb vallású volt. 68% román, 27% magyar, 4% német és 1% zsidó nemzetiségű.

Források

  1. a b Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2