Ugrás a tartalomhoz

Timsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szaszicska (vitalap | szerkesztései) 2019. december 31., 00:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 87.242.20.12 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére)
Timsó (KAl(SO4)2·12H2O)

A timsó egyrészt egy konkrét vegyületet, a kálium-alumínium-timsót (alumínium-kálium-szulfát), másrészt a szervetlen vegyületek egy csoportját jelenti. Kémiai felépítésüket tekintve kettős szulfátok. A legismertebb timsó a kálium-alumínium-timsó vagy kálium-alumínium-szulfát (KAl(SO4)2·12H2O). Általános képletük AB((SO4)2·12H2O), ahol A egy egyértékű, B egy háromértékű kation. Az elemek közül az alumínium neve a timsó latin nevéből (alumen) származik.

Kémiai összetételük

A timsók kettős szulfátok, általános képletük AB(SO4)2·12H2O, ahol A egy egyértékű kation, ami lehet fémion, például nátriumion (Na+), káliumion (K+), céziumion (Cs+), vagy összetett kation, például ammóniumion (NH+4). B egy háromértékű fémion, mint például alumíniumion (Al3+), vas(III)-ion (Fe3+), króm(III)-ion (Cr3+), mangán(III)-ion (Mn3+). A timsók mindig 12 mol kristályvízzel kristályosodnak. A lítiumionok kis mérete miatt a lítium nem képez timsót, a nátriumnak is csak egyféle timsója létezik.

Tulajdonságaik, felhasználásuk

Vízben oldódnak, vizes oldatuk savas kémhatású. Fanyar, összehúzó ízű anyagok. Felhasználásuk: vérzéscsillapítás, fertőtlenítés, bőrcserzés.

Lelőhely

A mai Magyarország területén tímsó-bányászat az 1800-as években folyt a Mátrában Parád környékén, elsősorban az Orczy-család birtokain.

Források