Tenkeszéplak
| Tenkeszéplak (Suplacu de Tinca) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Feketekápolna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Feketekápolna (Căpâlna) |
| Irányítószám | 417134 |
| SIRUTA-kód | 28184 |
| Népesség | |
| Népesség | 328 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 4 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 42′ 25″, k. h. 22° 06′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 25″, k. h. 22° 06′ 41″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tenkeszéplak (Suplacu de Tinca), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Tenkétől délkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Tenkeszéplak, Széplak Árpád-kori település. Nevét már 1291–1294 között említette oklevél Zeplak néven.
1692-ben Szeplak, 1808-ban Széplak, Sziplak, 1913-ban Tenkeszéplak néven írták.
1333 előtt: v. Sceplac cum suo districtu néven volt említve, majd Gregorius sacerdos de v. Zeplak, Jacobus =, Paulus = Seplak. néven említették. Ekkor Széplak falu uradalmával együtt a Borsa nemzetségből származó Tamás fia István fia István birtoka volt, aki 1333 előtt a váradi püspökségre hagyta.
Papja 1291-1294 között 1 fertót adott a püspöknek.
1332-1337 között a pápai tizedjegyzék is említette. Papja ekkor évi 32 garas pápai tizedet fizetett. Az összeg magas voltát az magyarázza, hogy dézsmája nem a püspököt, hanem egészében az itteni Szűz Mária-egyházat illette.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | ...románul Szuplák, Bihar vármegyében, lapályban. Van 724 óhitü, 84 református lakosa, óhitü templommal, s a reformátusok régi templomának romjaival. Birja a váradi deák káptalan. | ” |
1910-ben 1068 lakosából 125 magyar, 943 román volt. Ebből 100 református, 946 görögkeleti ortodox, 17 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Györffy György: Bihar vármegye
Hivatkozások[szerkesztés]
.svg){kind=small}