Ugrás a tartalomhoz

Telekocsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 28., 19:18-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Ezzel a propagandaplakáttal sürgette a telekocsik terjedését az Amerikai Egyesült Államok kormánya a második világháború idején. A plakát felirata magyarul „Hitlerrel autózik, aki egyedül autózik. Még ma lépjen be egy telekocsi-klubba.”

A telekocsi (angolul Carpooling) egy autónak a vezető és egy vagy több utas általi közös használatát jelenti, általában ingázásra használják. A közös gépjárműhasználatra vonatkozó intézkedések és rendszerek különböző mértékben formalizáltak és szabályozottak. Telekocsi projektek szervezett formában az 1970-es évek közepe táján voltak jellemzőek.

A tagok vagy saját autót, vagy egy közösen bérelt járműt használnak közös utazásra. Nem használják a tömegközlekedési eszközöket, mint például taxi. Vállalatok, kormányzati és katonai szervezetek gazdasági vagy egyéb okból osztottan használt személygépkocsi parkja szintén nem tartozik a közös gépjárműhasználathoz.

A telekocsi csökkenti az ismétlődő vagy hosszú távú közlekedés költségeit, a tagok megosztják a bérleti díjat, vagy fizetnek a fő gépkocsi-tulajdonosnak. Egyes országok bevezették a magas kihasználtságú járműsávokat, hogy ösztönözzék a telekocsi és a tömegközlekedés használatát a forgalmi torlódások elkerülésének érdekében. Háborúk idején a telekocsi használatát azért ösztönözték, hogy üzemanyagot takarítson meg. Az úton lévő autók számának csökkentésével telekocsi csökkenti a környezetszennyezést, valamint a szükséges parkolóhelyek számát, és globális szempontból csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A közös vezetés csökkentheti a vezetői stresszt is.

Egyes esetekben a vállalatok vagy a helyi hatóságok ösztönzik a telekocsikat, gyakran a nagyobb közlekedési programok részeként. Ezek közé tartozik a központi kereső- és felvevőhelyek, a kedvezményes parkolás és tanácsadás. Ezek használata fokozódott az internet, a mobiltelefonok révén és más kommunikációs rendszerek révén. Egy útitárs kereső iroda is nyújthat szolgáltatásokat meghatározott területeken. A dinamikus útitárskeresés koncepcióban egy külön rendszer keres az ajánlatok közül, amit az utazók jóváhagyhatnak.

A telekocsi rugalmatlan lehet gyakori megállások és munkaidő változások esetén. Néhány nagyobb telekocsi rendszer ajánl „seprő szolgáltatást” azaz későbbi utazási lehetőségeket. Egy további biztonsági lehetőség lehet egy helyi taxi társasággal kötött „garantált hazaszállítási” megállapodás.

A telekocsizás egy új típusa a GPS-alapú telekocsizás. Ez rugalmasságban a stoppolással vetekedik, viszont ugyanúgy biztosítja a telekocsizás biztonságát. Itt a folyamat első lépéseként a sofőr közvetlen elindulás előtt megadja úticélját, és bekapcsolja a telekocsi rendszer GPS alkalmazását. A tárolt hely- és célpont adatok alapján az utas közvetlenül az utazási igény felmerüléskor valós időben tud keresni a közelben tartózkodó, vele azonos úticéllal és üres férőhelyekkel rendelkező autósok közt.[1]

Források

Lásd még

Jegyzetek