Tardos Krenner Viktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2020. december 7., 20:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
Tardos Krenner Viktor
Született1866. augusztus 4.
Buda
Elhunyt1927. december 28. (61 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaAmalie Bock[1]
Foglalkozásafestőművész,
író,
pedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Tardos Krenner Viktor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tardos Krenner Viktor (Buda, 1866. augusztus 4.Budapest, 1927. december 28.) magyar festőművész, író.

Életpályája

Krenner József mineralógus és Machik Mária festőnő fia. A legismertebb művei freskók, de táblaképeket is festett. Anyjától kezdett rajzot tanulni. Országos Mintarajziskola után Münchenbe ment tanulni Liezen-Mayer Sándorhoz. Hamar visszatért, és Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa lett, és mellettük dolgozott.1902-től Székely Bertalan segédje volt az alakrajz oktatásban a Képzőművészeti Főiskolán, majd ő vezeti 1921-ig. 1903-tól 1924-ig a Főiskola tanára volt. 1905-től a Magyar rajztanárok Egyesületének Értesítőjének a szerkesztője volt.

Főbb festői művei

  • Az egri székesegyház szentélyfestménye (1894);
    Tardos Krenner Ferenciek terei mennyezet freskója
  • 1922–24 gyöngyösi templom mennyezetfestmény.
  • 1925 Kiskundorozsmai plébánia templom.
  • Vígszínház mennyezet: "víg múzsa hivogatja a nézőket".
  • Prágai Új Színház mennyezetfestménye.
  • Pannonhalmai Főapátság: a millenniumi emlékmű kupolája.
  • Az Országház ebédlőjének mennyezetfestményei (Aratás, Bőség, Szüret).
  • Ferenciek terei templom mennyezetfreskói.
  • Kölber Dezsővel az Erzsébet-kilátó mozaikkép Erzsébet királynőről.
  • Harmadik díjat kapott a szentpétervári cári emlékmű (II. Sándor cár) nemzetközi pályázaton. A tervek rajzait Tardos Krenner készítette, a szobortervet pedig Markup Béla.
  • Andrássy Palota (ma konferenciaközpont), első emelet.

Főbb irodalmi művei

  • Spiritistische Selbstschau Böcklins (névtelenül, Bp., 1898);
  • Nero anyja (tragédia, Bp., 1903); György barát (tragédia, Bp., 1907).

Források

  1. https://www.geni.com/people/Amalia-Bock/6000000021686192790