Tapody Lajos

Tapody Lajos (Szank, 1901. augusztus 17. – 1984) főtörzsőrmester, a magyar hadsereg tagjaként a második világháborúban a Don melletti harcokban vett részt. A Magyar Vitézségi Érem birtokosa.

Szakmai életrajz

Korai éveiről nincs információ. A második világháborúban a 2. magyar hadseregben harcolt. 1942 decemberében vezényelték a Donhoz, itt a soproni 7. önálló huszárszázad szakaszparancsnokaként irányította az egységet. Az egység feladatai főként felderítések és járőr feladatok voltak.

Nem sokkal megérkezését követően – december 10-én – felterjesztették a Magyar Vitézségi Érem arany fokozatára.

1943 januárjában a szovjetek offenzívába kezdtek. Tapody egységével komoly összecsapásokban vett részt Boldirjovka – Jablocsnoje – Repjevka – Kurszkaja települések körüli harcokban. Érdemeket szerzett a túlerőben lévő ellenséges gyalogsággal és harckocsikkal szembeni harcokban. A harcok során megmentette egyik alárendeltje életét. Ez utóbbi cselekedetéért és az ellenség előtt tanúsított kimagaslóan vitéz magatartásának elismeréseként részesült a Magyar Arany Vitézségi Éremben.

Később szovjet hadifogságban volt (1945 májusától - 1947 júliusáig). Szabadulását követően a civil életben helyezkedett el.

A Kecskeméti Köztemető S parcellájának XVII. sorában a 7. számon található sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2009-ben a Nemzeti sírkert részévé nyilvánította.

Kitüntetései

• Arany, Kisezüst (kétszer) és Bronz Vitézségi Érem
• Magyar Bronz Érdemérem
• Nemzetvédelmi Kereszt
• Szolgálati Jel
• Felvidéki Emlékérem
• Délvidéki Emlékérem
• Német Vaskereszt 2. oszt.
• Magyar (kard, sisak nélküli), osztrák és bolgár háborús emlékérem

Források

• dr. Szentváry-Lukács János: Magyar Arany Vitézségi Érem. akm.jjsoft.hu. [2010. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 29.)