Tapasztalati képlet (egyértelműsítő lap)
A kémiában egy vegyület tapasztalati képlete a vegyületet alkotó elemek atomjainak legkisebb egész számokkal kifejezett aránya.[1] A tapasztalati képlet nem tartalmaz információt az izomériáról, szerkezetről és az atomok számáról. Egyes anyagok „óriási molekulákat” alkotnak (ide értve a makromolekulák mellett a hatalmas kovalens hálózatot alkotó atomrácsos kristályokat is), az ionrácsos kristályok esetében pedig nem is beszélhetünk molekulákról. A tapasztalati képlet lehetőséget ad mindezeknek a sajátos anyagoknak a tömör jelölésére, pl. CaCl2 (ionrács) és SiO2 (atomrács). A tapasztalati kifejezés az elemanalízis kísérleti vizsgálatára utal, mellyel meg lehet határozni a vegyületet alkotó elemek relatív arányát.
Ezzel szemben a molekulaképlet megadja a molekulát alkotó egyes atomtípusok számát, a szerkezeti képlet pedig a molekula szerkezetét is leírja.
Az n-hexán szerkezeti képlete például CH3CH2CH2CH2CH2CH3, amelyből látható, hogy benne 6 szénatom egyenes láncot alkot, melyhez 14 hidrogénatom kapcsolódik. A hexán molekulaképlete C6H14, tapasztalati képlete C3H7, azaz a hexánban a C:H arány 3:7. Különböző vegyületek rendelkezhetnek azonos tapasztalati képlettel. Például a formaldehid, ecetsav és glükóz tapasztalati képlete is CH2O. Ez megegyezik a formaldehid tényleges kémiai képletével, de az ecetsavban kétszer ennyi, a glükózban pedig hatszor ennyi atom található.
Példák hétköznapi anyagokkal
| Anyag | Összegképlet | Tapasztalati képlet |
|---|---|---|
| víz | H2O | H2O |
| metán | CH4 | CH4 |
| benzol | C6H6 | CH |
| kén | S8 | S |
| glükóz | C6H12O6 | CH2O |
A fizikában
A fizikában a tapasztalati képlet olyan matematikai egyenlet, amely helyesen adja meg az észlelt értékeket, de nem közvetlenül alapelveken vagy törvényeken, hanem kísérleti eredményeken vagy feltételezéseken alapul.
Ilyen volt például az 1888-ban felállított Rydberg-formula, mellyel a hidrogénatom színképvonalainak hullámhosszát jósolták meg. Ennek segítségével nagyon pontosan előre jelezték a Lyman-sorozathoz tartozó hullámhosszakat, de a képlet elméleti alapjai hiányoztak, amíg Niels Bohr 1913-ban fel nem állította az atomok Bohr-modelljét.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Empirical formula című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
