Rydberg-formula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johannes Rydberg

A Rydberg-formula (Rydberg–Ritz-formula) az atomfizika egyik összefüggése, melyből megállapítható a hidrogén színképe, az összes hullámhossz, amelyen a hidrogén képes elektromágneses hullámot kibocsátani és elnyelni. Később a Rydberg–Ritz-féle kombinációs elvvel sikerült kiterjeszteni, hogy minden elemre működjön.

A spektrum egy hullámhosszhalmaz, melyek kibocsátására egy kémiai elem atomja képes, miközben az elektron a diszkrét energiájú „elektronhéjak” egyikéről a másikra ugrik. Ez a felfedezés segítette a kvantummechanika megalkotását.

A formulát a svéd fizikus Johannes Rydberg alkotta meg, és 1888. november 5-én tett közzé.

A Rydberg-formula hidrogénre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

\frac{1}{\lambda_{\mathrm{vac}}} = R_{\mathrm{H}} \left(\frac{1}{n_1^2}-\frac{1}{n_2^2}\right)

Ahol

\lambda_{\mathrm{vac}} a részecske által vákuumban kibocsátott hullámhossz.
R_{\mathrm{H}} a hidrogén Rydberg-állandója.
n1 és n2 olyan egészek, melyre n1 < n2.

Ha n1=1 és n2 2-től végtelenig változik, akkor az úgynevezett Lyman-sorozatot kapjuk, mely a 91 nm értékhez közelít, hasonlóan:

n1 n2 Név Ide konvergál (nm) Tartomány
1 2-től végtelenig Lyman-sorozat 91 ultraibolya
2 3-tól végtelenig Balmer-sorozat 365 látható
3 4-től végtelenig Paschen-sorozat 821 infravörös
4 5-től végtelenig Brackett-sorozat 1459
5 6-tól végtelenig Pfund-sorozat 2280
6 7-től végtelenig Humphreys-sorozat 3283

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az angol Wikipédia szócikke