Takács Ádám (lelkész)
| Takács Ádám | |
| Született | 1733 Neszmély |
| Elhunyt | 1797. április 16. Gyón |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Takács Éva |
| Foglalkozása | lelkész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Takács Ádám (Neszmély, 1733.– Gyón, 1797. április 16.) református lelkész, prédikátor, Takács Éva írónő apja, Karacs Teréz nagyapja, Besnyei György unokája.
Élete[szerkesztés]
Takács Ádám a Dunántúl Neszmélyen született. Szülei nemes földbirtokosok voltak; a Neszmélyen lakó nemes Takács család 1733-ban a nemesi származását az 1694. szeptember 10-én szerzett armális alapján igazolta, amely a Takács másképp Deák családot nemesítette.[1]Ádám kitűnő tanuló lévén szülei papi pályára szánták és ezért Debrecenbe küldték a főiskolába hogy ott alaposan elkészülhessen a lelkészi pályára.[2] Debrecenben tanult, ahol 1750. április 23-án togátus diákként a felső osztályba lépett; 1762 tavaszán főiskolai senior volt. Előbb Gerjenben, majd 1767 őszétől Alsónyéken, 1773 tavaszától Rákospalotán, 1783. december 3-ától Vácon, végül 1788 áprilisában Gyónban volt lelkész, ahol halálig szolgált.[3]
Családja[szerkesztés]
Feleségével, Bessenyei Évával boldog házasságban éltek, és nem kevesebb, mint tizenhárom gyereket neveltek. Bessenyei Éva régi nemesi, tudományokkal foglalkozó családból származott, nagyapja nagymegyeri Besnyei György (1675-1749), a bibliafordító esperes-lelkipásztor. Édesapja pedig a hasonlóan nagy tudású Bessenyei György, a híres Beleznay Miklós (1723-1787) tábornok udvari papja, aki Bugyi községben 1746-tól 1762-ig a falu lelkészeként és tanítójaként szolgált, ahol akkor Beleznay lakott. A tábornok felesége, a nagy műveltségű Podmaniczky Anna-Mária (1726-1803) bárónő jelentős hatást gyakorolt Bessenyei Éva neveltetésére. Beleznay Miklós 1784-ben anyagilag támogatta a „Kis Vátzi prédikátor” könyvkiadását.
Bessenyei Éva úrnőtől született lánya, Takáts Éva, írónő, Karacs Ferenc rézmetsző neje, az első magyar nőjogi publicista, 1779-ben született Rákospalotán.[4]
Munkái[szerkesztés]
- A keresztyéni inneplésről kérdések és feleletek által való együgyű tanitás... Hozzá adatott a szentirásnak könyveiről-való oktatás. Ford. Vácz, 1782.
- Azokkal való vetélkedés, a kik minden vallást jónak tartanak: és mind egynek tartják, akár melly valláson légyen az ember. A mellyet deák nyelven irt Pictet Benedek, ...magyarra fordított. Pest, 1784.
- Feleségének halálán kesergő keresztyén férj-fiúnak lelki pásztori vigasztaltatása. A melly franczia nyelven készíttetett Drelincourt Károly által. Mostan pedig német nyelvből magyarra ford. Vácz, 1786. (Uj Kiadás. Pest, 1788.)
- Ollyan édes anyának lelki pásztori vigasztalása, a ki azon kesereg, hogy az ő kisdedje a szent keresztség nélkül holt-meg. A melly-is franczia nyelven készíttetett Drelincourt Károly által. Mostan pedig német nyelvből magyarra ford. Hely n., 1788.
- Halotti huszonöt prédikácziók, a mellyeket öszve-szedett és a T. N. és V. Szilassy László... költségével kiadott. Pest és Pozsony, 1790-1796. Hat darab. (I. Pest, 1790., II-IV. Pozsony és Pest, 1792., 1794-1796., I. és II. Darab. 2. kiadás. Pozsony és Pest, 1795., 1800. Patzkó Ferencz Ágoston kiadó a szerzőnek honoráriumul ezen munkából 200 darabot adott).
- Gotthóldnak külömb-külömbféle dolgokról és alkalmatosságokról vétetett kegyes elmélkedései, mellyeket német nyelven kiadott Skrifer Krisztián, magyarra ford. Pozsony, 1796.
- Nagy karácsoni, kis karácsoni, nagy pénteki, husvéti, áldozó csütörtöki és pünkösdi prédikácziók... Pozsony és Pest, 1797.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kézikönyvtár - Száz Magyar Falu - Neszmély - Függelék - V. Nemesi családok Neszmélyen
- ↑ Fővárosi Lapok 1888. január (1-31. szám). 1. 1888-01-03 / 3. szám
- ↑ Vörös Károly: A Váci Református Egyház históriás könyve, 1783-1827, 1844-1847; A Váci Református Gyülekezet története. Prédikáció a református templom felavatásának százéves évfordulóján. Vác, 1885 - Váci levéltári füzetek 1. (Vác, 2009)A Váci Református Egyházközség históriás könyvének I. kötete, 1783-1827
- ↑ familysearch.org Takáts Éva keresztelői bejegyzése - Rákospalota (református) - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8 [1]
