T. Szabó Csaba

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a történésztől szól. Hasonló címmel lásd még: Szabó Csaba (egyértelműsítő lap).
T. Szabó Csaba
Született1987. december 29. (36 éves)
Szatmárnémeti
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásatörténész
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

T. Szabó Csaba (Szatmárnémeti, 1987. december 29. –) ókortörténész, valláskutató. Főbb kutatási területei Mithras római kultusza, a dunai provinciák Principatus-kori vallásrégészete, Dacia vallástörténete és az erdélyi régészet története.

Életrajza[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban végezte, ahol gazdag publicisztikai tevékenységével tűnt ki. 2007 és 2012 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karán folytatta tanulmányait történelem alapképzés és régészet mesteri szakon.[1] 2008 és 2010 között a Kolozsvári Történészhallgatók Egyesületének újraindítója és elnöke volt. Doktori tanulmányait 2012-ben a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájában folytatta, majd 2014-től az erfurti Max Weber Kollégium kutató-doktorandusza volt 2016-ig,[2] ahol első erdélyi származású kutatóként védte meg doktori disszertációját 2017 márciusában.

Kutatómunkája mellett 2009 óta aktívan közöl publicisztikai és ismeretterjesztő jellegű írásokat magyar és román nyelven a szatmári Friss Újság, az Új Magyar Szó Online,[3] Baabel,[4] Corbii Albi,[5] Adevărul,[6] Transindex[7] valamint a kolozsvári Szabadság hasábjain is.[8] 2016 óta az Erdélyi Krónika honlap egyik munkatársa és az ókortörténeti, régészeti szekció felelőse.[9] 2017-2018-ban a Román Televízió magyar adásának kolozsvári munkatársa volt.[10] 2018 és 2021 között a Szebeni Lucian Blaga Egyetem Történelem Tanszékének tanársegéde volt.[11] Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa.[12]

Munkássága[szerkesztés]

Ókortörténeti és régészeti tanulmányai Mithras római kultuszával, Apulum (az ókori Gyulafehérvár) régészeti anyagával és vallástörténetével és Dacia provincia szentélyeivel foglalkoznak. Első ízben alkalmazta a Jörg Rüpke és kutatócsapata által kidolgozott Lived Ancient Religion módszert Dacia provinciára.[13] Munkájában ötvözi a vallástörténeti és a régészettudományi módszertant. Nevéhez kötődik több jelentős erdélyi Mithras-emlékmű, így egy ritka Cautes-ábrázolás felfedezése is[14] és Apulum első részletes digitális, topográfiai térképének elkészítése is. Több tanulmánya foglalkozik Erdély régészettörténetével, különös tekintettel Cserni Béla[15] és Bodor András munkásságával.[16] 2018 novemberétől a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékén indult NKFI PD projektje a dunai provinciák Principatus-kori szentélyeivel és valláskommunikációjával foglalkozik.[17]

2009 óta a Szabadság kolozsvári napilap és az Erdélyi Krónika oldalain számos tudományos-ismeretterjesztő írása jelent meg, amelyek a közönségrégészet romániai meghonosítására törekszenek.[18][19][20] Publicisztikai írásai főleg a romániai közönségrégészet, műemlékvédelem, erdélyi magyar politika és a kisebbségi jogok kérdését érintik.[21][22]

Tagsága[szerkesztés]

2007 óta az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. szakosztályának tagja. 2015 óta a Histories of Archaeology Network nemzetközi régészettörténeti társaság tagja. 2017 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Történettudományi Szakbizottságának tagja.[23] 2017-ben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Római Tanulmányok Központjának (Centrul de Studii Romane) társult tagja lett.[24] 2018-ban a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottságának Fiatal Kutatói Díját nyerte el.[25]

Főbb művei[szerkesztés]

Kötetek[szerkesztés]

  • Csaba Szabó, Roman Religion in the Danubian Provinces: Space Sacralisation and Religious Communication during the Principate (1st–3rd century AD), Oxbow Books, Oxford-Philadelphia, 2022 ISBN 9781789257830[26]
  • Csaba Szabó, András Bodor and the History of Classical Studies in Transylvania in the 20th century, Archaeopress Ltd, Archaeological lives series, Oxford, 2020 ISBN 9781789698343[27]
  • T. Szabó Csaba, Erdélyi Régészet II. Írások régészetről és kulturális örökségvédelemről. Kolozsvár, Exit kiadó, 2019[28]
  • Csaba Szabó – Imola Boda, The Gods of Roman Dacia. An illustrated dictionary, Lambert Academic Publishing, 2019[29]
  • Csaba Szabó, Sanctuaries in Roman Dacia. Materiality and religious experience. Oxford, Archaeopress Roman Archaeology 49., 2018. ISBN 9781789690811[30]
  • Csaba Szabó et al. (szerk.), Adalbert Cserni and his contemporaries. The pioneers of archaeology in Alba Iulia and beyond, Cluj-Napoca, 2017
  • T. Szabó Csaba, Erdélyi Régészet. Írások régészetről és kulturális örökségvédelemről. Kolozsvár, 2017
  • Csaba Szabó, Béla Cserni and the beginnings of urban archaeology in Alba Iulia. Cluj–Napoca, 2016
  • Sorin Nemeti, Csaba Szabó & Imola Boda (szerk.), Si deus si dea. New perspectives in the study of Roman religion in Dacia. Special edition of Studia Universitatis Babes-Bolyai seria Historia nr. 61, vol. 1. 2016
  • Csaba Szabó – Imola Boda, Bibliography of Roman Religion in Dacia (BRRD). Cluj-Napoca, 2014

Régészeti és ókortörténeti tanulmányok[31][szerkesztés]

  • Searching for the lightbearer: notes on a Mithraic relief from Dragu. In: Marisia XXXII, 2012, 135–145.
  • The map of Roman Dacia in the recent studies. In: JAHA I, 2014, 44–51.
  • Urbs et cultus deorum. Római vallás a Kr.u. II – III. századi városokban. In: Vallástudományi Szemle 2014/1 – 2, 42-58.
  • Discovering the Gods in Apulum: historiography and new perspectives. In: ReDiva II, 2014, 53–82.
  • Notes on a new salariarius from Apulum. In: Apulum 51, 2014, 533-544.
  • Roman religious studies in Romania. Historiography and new perspectives. In: Ephemeris Napocensis, 24, 2014, 195-208.
  • Notes on the Mithraic small finds from Sarmizegetusa. In: Ziridava, 28, 2014, 135-148.
  • Mithras rediscovered. Notes on the CIMRM 1938 (with George Bounegru, Victor Sava). In: Ziridava 28, 2014, 149-156.
  • Mithras rediscovered II. Further notes on CIMRM 1938 and 1986. In: JAHA 2, 2015, 67-73.
  • Notes on a new Cautes statue from Apulum. In: Archaeologische Korrespondenzblatt 2/2015, 237-247.
  • The cult of Mithras in Apulum: communities and individuals. In: Zerbini, Livio (ed.), Culti e religiositá nelle province danubiane”, 2015, 407-422.
  • With Ota, Radu, Cultul lui Magna Mater in Dacia romană. In Apulum 52, 2015, 227-244.
  • Romans in the garden. Notes on some recently attested stone monuments from Alba Iulia. In: Apulum 52, 2015, 217-225.
  • Placing the gods. Sanctuaries and sacralized spaces in the settlements of Apulum, Revista Doctoranzilor în istorie veche şi arhelogie, 3, 2015, 123-160.
  • Karl Gooss and the temple of Jupiter in Apulum, Journal of Ancient History and Archaeology 2.4, 2015, 136-144.
  • Digging up Lived Religion. Notes on a recent companion of archaeology of religion, Archaeus 19-20, 2015-2016, 471-482.
  • Histories of urban archaeology in Alba Iulia (1916-2016). In: Transylvania Nostra, 2, 2016, 30-41.
  • Mapping Apulum. Reconstructing a Roman city. In: Dobos Alpár – Molnár Zsolt & Pánczél Szilamér (eds.), ‘Archaeologia Transylvanica. Studia in honorem Stephani Bajusz. Cluj – Napoca, 2016.
  • Artemis from Ephesus in Apulum: notes on a recently discovered bronze statuette. (with Radu Ota, & Marius Ciuta). In: Acta Archaeologica Hungarica, 67, vol. 2., 2016, 231-243.
  • Beyond iconography. Notes on the cult of the Thracian Rider in Apulum. In: Nemeti, Sorin, Csaba Szabó & Imola Boda (szerk.), Si deus si dea. New perspectives in the study of Roman religion in Dacia. Studia Universitatis Babes-Bolyai seria Historia nr. 61, vol. 1. 2016, 62-73.
  • Bodor András (1915-1999). In: Rüsz-Fogarasi Enikő (ed.), A Babes-Bolyai Tudományegyetem Évönyve 2016, 219-229.
  • Notes on a new Mithraic inscription from Dacia. (with I. Boda & C. Timoc). In: Mensa Rotunda Epigraphica, Cluj Napoca, 2016, 91-104.
  • Párbeszéd Róma isteneivel. A római vallások kutatásának jelenlegi állása és perspektívái. In: Orpheus Noster, 2017, 2. 
  • Histories of archaeology in Transylvania. In: Szabó et al. (szerk.), Adalbert Cserni and his contemporaries, Cluj-Napoca, 2017, 373-400.
  • The material evidence of the Roman Cult of Mithras in Dacia. CIMRM Supplement of the province. In: Acta Ant. Hung. 58, 2018, 325–357.
  • Gods and cities: Roman religion in urban context in the 2nd-3rd centuries AD. A methodological overview. In: Farkas G. I. – Neményi R. – Szabó M. (eds.), Visy 75. Artificem commendat opus, Pécs, 2019, 511-533.
  • Nature as sacred landscape in Roman Dacia. In: Chiai, G. F. – Haeussler, R. (ed.), Sacred landscapes in antiquity: creation, manipulation, transformation, Oxford, Oxbow Books, 2020. 77-87.
  • Roman Dacia in the digital era. Journal of Ancient History and Archaeology 7/2, 2020, 185-190.
  • Danubian provinces: history of a notion. In: Revista Transilvania 5/2020, 88-96.
  • Mapping Roman religion. A methodological approach. In: European Journal of Science and Theology 16/5, 2020, 183-195.
  • Bodor András és az erdélyi ókortudomány, Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából Új Sorozat XII–XIII., 2017–2018 (2020), 193–218.
  • Sanctuaries in Roman Dacia. A catalogue of sacralised places in shared and secondary spaces. In: Jahrbuch der Römisch-Germanisches Museum 62, 2015 (2020), 255-340.
  • Mi a vallásrégészet? Módszertani perspektívák és kutatási eredmények, Korunk 7, 2021, 63-71.
  • Space sacralisation in antiquity. The case study of Dacia. Transylvanian Review, 3, 2021, 100-120.
  • Mithras in Apulum. Between local and universal. In: L. Bricault, R. Veymiers & N. Amoroso (éd.), The Mystery of Mithras: Exploring the Heart of a Roman Cult / Le Mystère Mithra. Plongée au cœur d’un culte romain, Musée royal de Mariemont, Morlanwelz, 2021, 343-349.
  • Az örök Dacia mítosza. A dákoromán kontinuitás metahistóriája a kortárs román régészet- és történettudományban. Történelmi Szemle 64, 2022, nr. 1., 5-21.
  • Sanctuaries in Raetia: space sacralisation in Roman religion at the edges of the Roman Empire. In: Cercetari Arheologice 29/1, 2022, 63-82.
  • The reception of Roman Mithras in Transylvania in the 18 th -19 th century, La Revista de Historiografía (RevHisto), 37, 2022, 249-271.
  • Spaces of Reinvented Religious Traditions in the Danubian Provinces. In: Corinne Bonnet et al. (éd.), Naming and Mapping the Gods in the Ancient Mediterranean, Berlin, De Gruyter, Berlin, 2022, 691-705.
  • Mithras exhibited. Perspectives of sensory museology in Mithraic contexts with Miruna Libiță-Partică, Ioan Muntean. In: Cercetari Arheologice 30, nr.2, 2023, 737-762.

Ismeretterjesztő írások[szerkesztés]

  • História – történelmi csemegék – történelmi ismeretterjesztő írások a Szabadság kolozsvári napilapban 2009 és 2012 között[32]
  • Napoca, az ókori Kolozsvár – sorozat Kolozsvár római történetéről és régészeti emlékeiről a Szabadság kolozsvári napilapban és az Erdélyi Krónika oldalán 2016-tól[33]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ „Ajtókat akarok nyitogatni” - Campus - Szabadság (hu-HU nyelven). archivum2.szabadsag.ro. (Hozzáférés: 2017. július 8.)
  2. ↑ Csaba Szabó (német nyelven). www.uni-erfurt.de. [2017. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 8.)
  3. ↑ Maszol: Maszol - Új Magyar Szó online (magyar nyelven). www.maszol.ro. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  4. ↑ Csaba T. Szabó, Author at BAABEL (amerikai angol nyelven). BAABEL. (Hozzáférés: 2019. február 2.)
  5. ↑ Albi, Corbii: T. Szabó Csaba - Sibiu - Corbii albi - Portal de publicistica (angol nyelven). corbiialbi.ro. [2019. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 2.)
  6. ↑ Despre arheologia publică în Transilvania - în maghiară (angol nyelven). adevarul.ro, 0910. május 1. (Hozzáférés: 2019. február 2.)
  7. ↑ T. Szabó Csaba - Erdély és a globális történelem perspektívái. http://www.transindex.ro. (Hozzáférés: 2019. február 2.)
  8. ↑ Keresés - Szabadság hírportál (hu-HU nyelven). http://szabadsag.ro. [2017. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 8.)
  9. ↑ Erdélyi Krónika (hu-HU nyelven). Erdélyi Krónika. (Hozzáférés: 2017. július 8.)
  10. ↑ ErdelyiFigyelo. „MI - T. Szabó Csaba a régészetről”.  
  11. ↑ Csaba SZABÓ – Facultatea de Stiinte Socio-Umane Sibiu (ro-RO nyelven). beta.socioumane.ulbsibiu.ro. [2018. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 24.)
  12. ↑ Project goals (angol nyelven), 2018. november 30. (Hozzáférés: 2019. február 2.)
  13. ↑ Specific projects (angol nyelven). www.uni-erfurt.de. [2018. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  14. ↑ Notes on a New Cautes Statue from Apulum (jud. Alba/RO) (angol nyelven). RGZM. [2017. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 8.)
  15. ↑ Erdély sokat mellőzött első városi régésze ismét a köztudatban - Vélemény - Szabadság (hu-HU nyelven). archivum2.szabadsag.ro. (Hozzáférés: 2017. július 8.)
  16. ↑ BODOR ANDRÁS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (amerikai angol nyelven). BODOR ANDRÁS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  17. ↑ Project goals (angol nyelven). ROMAN RELIGIOUS COMMUNICATION IN THE DANUBIAN PROVINCES, 2018. november 30. (Hozzáférés: 2019. január 20.)
  18. ↑ Maszol: Újabb régészeti leletek kerültek elő Kolozsvár főterén (angol nyelven). www.maszol.ro. (Hozzáférés: 2017. július 9.)
  19. ↑ A kolozsváriak és a régészek esete (hu-HU nyelven). http://szabadsag.ro. (Hozzáférés: 2017. július 9.)
  20. ↑ Napoca, Kolozsvár… Kolozsvár-Napoca?. Kolozsvári Rádió, 2017. február 13. (Hozzáférés: 2017. július 9.)
  21. ↑ A Bacchanália jelentőségéről, avagy: Pride Kolozsváron (hu-HU nyelven). http://szabadsag.ro. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  22. ↑ A bűnös koalíció (hu-HU nyelven). http://szabadsag.ro. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  23. ↑ nesoft.ro: KAB (angol nyelven). kab.ro. [2017. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 8.)
  24. ↑ Cupcea, Bogdan: Prezentare generala. hiphi.ubbcluj.ro. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 9.)
  25. ↑ Tudomány határtalanul: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben (hu-HU nyelven). http://szabadsag.ro. [2018. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 24.)
  26. ↑ Roman Religion in the Danubian Provinces: Space Sacralisation and Religious Communication during the Principate (1st–3rd century AD) [Paperback]. [2022. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 30.)
  27. ↑ Archaeopress: Publishers of Academic Archaeology. archaeopress.com. (Hozzáférés: 2020. december 16.)
  28. ↑ László, Fazakas: Erdélyi régészet II. - könyvbemutató (magyar nyelven). Erdélyi Krónika, 2019. október 10. [2019. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
  29. ↑ The Gods of Roman Dacia. An illustrated dictionary / 978-620-0-10121-1 / 9786200101211 / 6200101213. www.lap-publishing.com. [2019. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 15.)
  30. ↑ Archaeopress: Publishers of Academic Archaeology. www.archaeopress.com. (Hozzáférés: 2018. december 4.)
  31. ↑ Csaba Szabó | Babes-Bolyai University - Academia.edu (angol nyelven). ubbcluj.academia.edu. (Hozzáférés: 2017. július 8.)
  32. ↑ História: történelmi csemegék - Campus - Szabadság (hu-HU nyelven). archivum2.szabadsag.ro. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  33. ↑ Napoca, az ókori Kolozsvár. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 8.)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=T._Szabó_Csaba&oldid=27019364”