Tóth István (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tóth István
SzületettTóth István
1923. október 25.
Tenkegörbed
Elhunyt2001. szeptember 16. (77 évesen)
Marosvásárhely
Állampolgárságamagyar[1]
HázastársaFekete Erzsébet (1978-2001)
Foglalkozásaköltő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus, drámaíró, egyetemi tanár
IskoláiBolyai Tudományegyetem (1944–1948)
SablonWikidataSegítség

Tóth István (Tenkegörbed, 1923. október 25.Marosvásárhely, 2001. szeptember 16.) költő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus, drámaíró, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Tóth István lakóházán emelt emléktábla, Marosvásárhelyi Írói Egyesület
Lakóhely Marosvásárhelyen a Nyár utcában, ahol élt és alkotott Tóth István költő

Szülei: Tóth István és Lupás Mária voltak. 1944-ben érettségizett. 1944-1948 között a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem, francia–magyar szakos hallgatója volt. 1948-1963 között Nagyváradon középiskolai tanár, 1953-1954 között igazgató volt. 1963-1983 között a Marosvásárhelyi Tanárképző és Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet esztétikatanára volt. 1979-ben doktorált a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. 1983-ban nyugdíjba vonult. 1991-től a gyulafehérvári Római Katolikus Hitoktató Tanárképző tanára volt.

Latin nyelvű humanista és kortárs francia költőket fordított.

Művei[szerkesztés]

Versek[szerkesztés]

  • Ódák és elégiák; Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1957
  • A kalászok lehajolnak. Versek; Irodalmi Kiadó, Bukarest, 1961
  • Névtelen emlékek között; Ifjúsági Kiadó, Bukarest, 1964
  • Vízválasztók. Versek; Irodalmi Kiadó, Bukarest, 1967
  • Amerre jártam. Versek; Ifjúsági Kiadó, Bukarest, 1968
  • A szétszedett szobor. Versek; Dacia, Kolozsvár, 1971
  • Jégbuborékok. Versek; Eminescu, Bukarest, 1973
  • Európa kövei között. Versek; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1975
  • Törékeny tükrök. Versek; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1979
  • Sziklás parton. Válogatott versek; Kriterion, Bukarest, 1980
  • Antifóna. Versek; Kriterion, Bukarest, 1983
  • Napvárás, Négysorosok; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1984
  • Ha azt mondom, hogy élek... Válogatott versek és műfordítások; Magvető, Bp., 1987
  • Közös nevező; Impress, Marosvásárhely, 1994 (Népújság könyvek)
  • Párbeszédek és limerickek; Custos, Marosvásárhely, 1995
  • Herbárium. Fűvészenciklopédia versekben; Mentor, Marosvásárhely, 1998
  • Besztiárium. Állattani enciklopédia versekben; Literator, Nagyvárad, 2000
  • Senkiföldjén. Versek; Appendix, Marosvásárhely, 2004
  • Testamentum. Válogatott versek; Gál P., Pécs, 2016

Drámák[szerkesztés]

  • A koszorúper. Démoszthenész élete; in: Igaz Szó, 1981/7

Irodalomtörténeti és esztétikai tanulmányok[szerkesztés]

  • Irodalmi műveltségünk főbb korszakai, 1. Őskor és középkorMegjelenés; s.n., Gyulafehérvár, 1994
  • Irodalmi műveltségünk főbb korszakai, 2. Reneszánsz és manierizmus; s.n., Gyulafehérvár, 1996
  • Értékek és mértékek. Tanulmányok, esszék az irodalom területéről; Literator, Nagyvárad, 1998

Műfordítások[szerkesztés]

  • M. R. Paraschivescu legszebb versei; ford. Tóth István, előszó Dumitru Micu; Ifjúsági Kiadó, Bukarest, 1963
  • Jó reggelt, Párizs! Kortárs francia költők versei; vál., ford., bev., jegyz. Tóth István; Irodalmi Kiadó, Bukarest, 1969
  • Alkinoosz kertje. Humanista költőink Janus Pannoniustól Bocatius Jánosig; latinból ford., utószó, jegyz. Tóth István; Dacia, Kolozsvár 1970 (Tanulók könyvtára)
  • Írásjelek a földön. Francia nyelvű belga költők; ford., bev. Tóth István; Kriterion, Bukarest, 1972
  • Erdélyi féniks. Misztótfalusi Kis Miklós öröksége; bev., jegyz. Jakó Zsigmond, versford. Tóth István; Kriterion, Bukarest, 1974
  • Múzsák fellegvára. A kolozsvári latin nyelvű humanista költészet antológiája; vál., ford. Tóth István; Kriterion, Bukarest, 1977
  • Pápai Páriz Ferenc: Békességet magamnak, másoknak; bev., jegyz. Nagy Géza, ford. Tóth István et al.; Kriterion, Bukarest, 1977
  • Eugène Guillevic legszebb versei; vál., ford., előszó Tóth István; Albatrosz, Bukarest, 1978
  • Tótfalusi Kis Miklós halotti kártája; sajtó alá rend. Kulcsár Péter, ford. Jakó Zsigmond, Tóth István, Weöres Sándor, tanulmány Tolnai Gábor, Haiman György; Akadémiai, Bp., 1978 (+ hasonmás)
  • Edmond Vandercammen: A feledés kapuja; vál., ford., utószó Tóth István; Európa, Bp., 1978 (Napjaink költészete)
  • Talált kincs. Német költők antológiája I-II.; összeáll., bev., jegyz. Tóth István; Dacia, Kolozsvár, 1981
  • Jean Rousselot: A tűz és a rózsa; vál., ford., utószó Tóth István; Európa, Bp., 1986 (Napjaink költészete)
  • Kolozsvári emlékírók, 1603-1720; bev. Bálint József, vál., jegyz. Pataki József, versford. Tóth István, prózaford. Köllő Károly, Puskás Lajos; Kriterion, Bukarest, 1990
  • "Üdvöz légy, te boldog Várad!". Versek Szent László királyról; vál., ford., utószó, jegyz. Tóth István; Custos, Marosvásárhely, 1992 (Erdélyi Figyelő könyvek)
  • Phoebus forrása. A váradi latin nyelvű humanista költészet antológiája; összeáll. Tóth István; Literator, Nagyvárad, 1996
  • A gyulafehérvári humanista költészet antológiája. "Költők virágoskertje"; Accordia, Budapest, 2001 (Hagyományőrző könyvek)
  • Szívvel, szóval, tiszta ésszel. Himnuszok, zsolozsmák, intelmek és könyörgések latin nyelvű költészetünkből; vál., ford. Tóth István; Szent István Társulat, Bp., 2001

Díjai[szerkesztés]

  • A Marosvásárhelyi Írói Egyesület díja (1969)
  • a Román Írószövetség díja (1984)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 27.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]