Szászóka
Szászóka (Сасівка) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja |
Járás | Szolyvai járás |
Község | Hársfalva község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1855 |
Irányítószám | 89309 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 311 m |
Terület | 1,371 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 33′ 58″, k. h. 23° 04′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 58″, k. h. 23° 04′ 10″ | |
Szászóka, ukrán nyelven Сасівка, település Ukrajnában, a Kárpátalján, a Szolyvai járásban.
Fekvése
Szolyvától keletre fekvő település.
Nevének eredete
A Szászóka helységnév ruszin eredetű. A helységnév minden bizonnyal dűlőnévi eredetű, talán a Szász személynévből: ruszin Сас családnév (ЧУЧКА503), vagy a ruszin сас ’szász’ (HRINČENKO 4: 103) népnévből származhat, amihez a -ka helynév képző kapcsolódik. A hivatalos ukrán Сасівка a történelmi név ukránosított változata.
Története
Nevét 1611-ben Szaszuka néven említették először (Dezső269).
Későbbi névváltozatai: 1645-ben Zsaszuka, 1773-ban Szaszoka, Sasnoha (LexLoc. 53), 1808-ban Szászoka, Sásowka, Szaszüka (Lipszky: Rep. 324), 1851-ben Szászoka, 1873-ban és 1913-ban Szászóka (hnt.), 1925-ben Sasovka, 1944-ben Szászóka, Сасoвка (Hnt.), 1983-ban Сасівка, Сасoвка (ZO).
1611. július 8-án Mágócsi Ferenc Suponyai Péternek kenézséget adott, abból a célból, hogy a Kalina nevű víz közt Száz nevű falut építsen”
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye szolyvai járásához tartozott.
1910-ben 585 lakosából 23 magyar, 87 német, 467 ruszin volt. Ebből 17 római katolikus, 479 görögkatolikus, 87 izraelita volt.
Források
- Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára [1]
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X