Szádok-barlang
| Szádok-barlang | |
 | |
| A Szádok-barlang bejárata | |
| Hossz | 5,2 m |
| Mélység | 0,9 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 0,9 m |
| Tengerszint feletti magasság | ? m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Nagygörbő |
| Földrajzi táj | Bakony |
| Típus | atektonikus |
| Barlangkataszteri szám | 4430-21 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szádok-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Szádok-barlang bazaltban kialakult barlang.
Leírás
Nagygörbő határában, a Kovácsi-hegy Bazaltutcájában található. Nagygörbőről D felé indul a 2 km-es portalanított üzemi út egy kőbányához, mely találkozási pont, parkolóhely lehet a barlang felkeresésekor. A bánya üzemi épületeitől jobbra, Ny felé, a meddőhányó aljánál elhaladva lehet bejutni a Bazaltutcába. A bányától kb. 250 m-re, a Bazaltutca szurdokszerű részén túlhaladva, egy sok száz éves, hatalmas, odvas hársfával szemben, a hegy felőli oldalban található a barlang. Szürke bazalt alkotta sziklafal törmelékbe burkolózó tövéből ÉNy felé néz szűk bejárata.
A barlang bejáratát 120 cm széles, 30 cm magas vízszintes rés alkotja. Bebújva a résen 2 m hosszú, 1,2 m széles és kb. 1 m magas, négyszögletű hasáb formájú fülke következik. A fülke falait, mennyezetét egyenes kőlapok határolják, rajtuk gyöngyözve csöpög a víz. Alját féloldalasan, apróbb bazalttörmelékből álló kúp alkotja. A bejárattal szemközti falban néhány cm széles, függőleges repedés van, amelyből késő tavasszal légáramlat jön. A bejárati rés küszöbköve alatt laposan folytatódik a barlang a Bazaltutcát szegélyező törmelék alá. A barlang hossza 5,2 m. Bejárásához segédeszközre nincs szükség, talán az elemlámpa nem bizonyul feleslegesnek.
A barlang genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos úton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül atektonikus keletkezésű barlangnak tekinthető. A Bazaltutcával egy időben keletkezett, amikor a hegy bazaltrétegének pereme elvesztette alátámasztását és kibillenve lesuvadt. E mozgás széthúzódó repedéseket hozott létre. Egy ilyen széthúzott repedés alkotja a Szádok-barlangot is. A barlang a mennyezetről csöpögő víztől közel 90–95%-os páratartalmú. Erős huzatja arra utal, hogy összeköttetésben van további üregrészekkel is. Ásatásra, további feltárásra nem látszik alkalmasnak – túl nagy erő kéne a bizonytalan jelentőségű eredményhez. Így helyi jelentőségű, kis méretű barlangnak számít.
Kutatástörténet
A barlangot 1985. május 11-én találták meg, illetve tárták fel Eszterhás Istvánék. Bejárata ekkor nem látszott, csak a törmelék közül jövő hűvös, párás légáramlat, valamint a felette levő sziklafalon feltűnően élénkzöld mohaszőnyeg utalt az esetleges üreg jelenlétére. A kőtörmeléket szétdobálva megnyílt az út a barlangba. Korábban ismeretlen volt, sem az irodalom nem említi, sem a helyiek nem tudtak róla. Nevét a vele szemben lévő matuzsálem korú hársról, régi nevén szádokról (Tilia hibrid) kapta.
Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4440-es barlangkataszteri területen lévő, nagygörbői Szádok-barlang bazaltban alakult ki, valamint 5,2 m hosszú és 1 m mély. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.
Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című, 1993-as kéziratban meg vannak ismételve az 1989-es információk. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.
Irodalom
- Eszterhás István: A Kovácsi-hegy bazaltbarlangjai. In: Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1985. Kézirat. 60–61., 77. oldalak és egy fénykép (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Kovácsi-hegy bazaltbarlangjai. Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis (A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei), 1988. (7.) 24., 25. old.
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 151. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Kovácsi-hegy (Végveszélyben hazánk legszebb bazaltmezája). In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 72., 77., 78. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 46. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom
- Eszterhás István: Die Basalthöhlen der Tátika- und Kovácsi-berg. Arbeitsmaterial der Höhlenforscher, 19. Jahrgang. 1987. DWBO Dresden. 11. old.