Szurcsik János

Szurcsik János (Hercegszántó, 1931. május 10. –) magyar festő.

Életpályája

Először Rudnay Gyula szabadiskolájában tanult. 1949-ben Derkovits-kollégista lett. 1950-tól 1956-ig a Képzőművészeti Főiskola festő szakára járt, ahol Fónyi Géza és Domanovszky Endre voltak a mesterei. 1957 és 1960 között Derkovits-ösztöndíjas volt. 1975 és 1990 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán tanított.

Művészi stílusa

A 20. századi magyar festészetnek a Nyolcak csoportjával nduló konstruktív- expresszív vonulatának képviselője. Az utóbbi években a korábbi monumentális, drámai kompozíciókkal szemben inkább tájakat, intimebb környezetet ábrázol.

Egyéni kiállításai

• Miskolc, Hódmezővásárhely, Műcsarnok, Szombathely, Moszkva, Kőszeg, Baja).

Díjai

• Ezüstérem a Római Ösztöndíjasok Kiállításán (1960, Kaszakalapáló című festményével)
• Munkácsy Mihály-díj (1963),
• SZOT-díj (1973),
• Érdemes Művész (1976).

Főbb művei

• Történelem (pannó, Nagybátony, 1968),
• Hétköznapok - ünnepnapok (freskó, Baja, Városháza),

Olajképek

• Kapáló asszonyok,
• Vihar,
• Pihenő asszonyok,
• Gondban,
• Halottak napja

Gobelinek

• Földosztás,
• Dózsa,
• Magvetők.

Családja

1954-ben vette feleségül Sárkány Annát. Két fia van (Szurcsik János, ifj. 1956-ban, Szurcsik József 1959-ben született).

Irodalom

• Aradi Nóra: Szurcsik János (1974).

Forrás

• Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda (Biográf, Budapest)