Szokolyi Alajos
| Szokolyi Alajos | |
 | |
| Született | 1871. június 19. Rónicz |
| Elhunyt | 1932. szeptember 9. (61 évesen) Bernece |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | szívinfarktus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szokolyi Alajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Szokolyi Alajos vagy Szokoly Alajos (szlovákul: Alojz Sokol) (Rónicz, 1871. június 19. – Bernece, 1932. szeptember 9.) olimpiai bronzérmes atléta, sportmecénás.
Több forrás szerint ő volt Magyarország első olimpiai érmes sportolója.
Életpályája
Róniczon született, hároméves korától keresztapja (Schőn Alajos) ipolysági házában nevelkedett. Itt végezte az elemit, majd gimnáziumi tanulmányait Besztercebányán és Léván. Az ipolysági réten készült a versenyekre. A budapesti egyetem orvosi karán tanult, amikor 1890-ben a Magyar AC tagja lett.
Háromszoros magyar csúcstartó, 1896-ban Magyarország és Csehország 100 yardos síkfutóbajnoka. Az 1896-os athéni olimpián 100 méteres síkfutásban harmadik, hármasugrásban pedig negyedik helyezett lett.
1897-ben ő kezdeményezte, hogy alakuljon meg a Magyar Atlétikai Szövetség (eredeti nevén Magyar Athletikai Szövetség). A sportág hazai fejlesztése érdekében számos díjat tűzött ki. Több sportegyesület alapító tagja és az Országos Torna- és Sportbizottság titkára volt. Az 1920-as években a Magyar Atlétikai Szövetség társelnöke volt, az ő kezdeményezésére jött létre a Magyar Olympiai Társaság.
Hont vármegye főlevéltárosa volt. Az első világháború után birtokára vonult vissza. Bernecei kastélyát valóságos sportmúzeummá alakította.
Emlékezete
- Szülőfalujában a tiszteletére maratoni versenyt rendeznek.
Források
- Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2
- Csáky Károly: Jeles elődeink (130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekrõl) (Letöltés: 2008. április 27.)
