Szikora György (festő, 1788–1862)

Szikora György
Született	1788 Eger
Elhunyt	1862 (73-74 évesen)
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	festőművész tanár
Sablon • Wikidata • Segítség

Szikora György (Eger, 1788 – 1862) magyar képíró, festő, aranyozó.

Életpályája

Édesapja idősebb Szikora György (1751–1806) egri céhbeli festő és aranyozó volt. Serdülőkorában, 1806-ban apja novíciusnak adta be a minoritákhoz, de ő még a próbaidő letelte előtt kilépett a rendből. Apjától kitanulta a mesterséget. Makóra került, ahol a katolikus fiúiskolában tanított 1813–1818, valamint 1820–1829 között. Miután többszöri fizetés rendezési kérelmét a város elöljárósága megsokallta, sértett emberként átmenetileg Szegedre költözött. Festett szobákat, templomokat, templomzászlókat és képeket egyaránt.

Emlékét őrizte, hogy az utcát, ahol lakott a makóiak előbb Piktor (1837–1851), majd Kávária kereszt és Sóház utca (1851–1880) majd Képíró utcának (1880–1900) nevezték el.

Főbb munkái

• A makói Vármegyeháza belső tereinek festése (1837)
• Kőszeghy László arcképe (1838)
• Kevermes 14 stációképe (1840)
• Nepomuki Szent János főoltárkép, Csanádpalota (1850)
• Templomfestés a makói püspöki rezidenciában, Orosházán, Bánfalván, Békéssámsonon és Békéscsabán

Források

• Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó: Önkormányzat. 1993. ISBN 963 03 3389 9  
• Domokos László: Makó története 1849-től 1920-ig. Szerk. Szabó Ferenc. Makó: Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete. 2002. ISBN 963 03 3390 2