Szerkesztő:FoBe/Algebrai geometria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az algebrai geometria a matematika egy részterülete. Klasszikus formájában többváltozós polinomok zérushelyeivel foglalkozik. A modern algebrai geometria absztraktabb, alapvetően kommutatív algebrai és kategóriaelméleti fogalmakkal dolgozik. Célja mindkét esetben az említett zérushelyek geometriai tulajdonságainak leírása. Az algebrai geometria fontos szereppel bír a modern matematikában; mélyreható kapcsolatok állnak fenn közte és a matematika más területei, többek között a komplex analízis, a topológia illetve a számelmélet között. A matematikán belül kifejezetten bonyolult terület hírében áll.[1]

Klasszikus algebrai geometria[szerkesztés]

Az algebrai geometria eredeti célja az algebrai varietások vizsgálata. Ezek polinomegyenlet-rendszerek megoldásaiként előálló geometriai objektumok. Az algebrai varietások legegyszerűbb (de messze nem triviális) osztályának tekinthetők az algebrai síkgörbék. (Példák algebrai síkgörbére: egyenesek, körök, parabolák, ellipszisek, hiperbolák, elliptikus görbék, lemniszkáták.) Ezekkel kapcsolatban alapvető kérdések a görbe speciális pontjainak vizsgálata: ezek közé tartoznak a szinguláris pontok, inflexiós pontok, végtelen távoli pontok. További fontos kérdéseket nyújt a görbe topológiájának tanulmányozása, illetve az különböző görbék közti lehetséges kapcsolatok feltárása. Az alább bevezetett fogalmak ezeket a kérdéseket pontosítják illetve általánosítják.

Polinomok közös zérushelyei[szerkesztés]

Affin varietások[szerkesztés]

Reguláris függvények[szerkesztés]

Affin varietások morfizmusai[szerkesztés]

Racionális függvények, biracionális ekvivalencia[szerkesztés]

Projektív varietások[szerkesztés]

Modern algebrai geometria[szerkesztés]

Valós algebrai geometria[szerkesztés]

Komplex geometria[szerkesztés]

Aritmetikai geometria[szerkesztés]

Analitikus geometria[szerkesztés]

Történet[szerkesztés]

A 16. századig[szerkesztés]

Reneszánsz[szerkesztés]

A 19. század és a 20. század eleje[szerkesztés]

20. század[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Sémaelméletet nem használó tankönyvek és jegyzetek[szerkesztés]

Sémaelméletet használó tankönyvek és jegyzetek[szerkesztés]

  • Görtz–Wedhorn: Ulrich Görtz – Torsten Wedhorn: Algebraic Geometry. (angolul) (hely nélkül): Vieweg+Teubner Verlag. = Advanced Lectures in Mathematics,  
  • Hartshorne: Robin Hartshorne: Algebraic Geometry. (angolul) New York: Springer-Verlag. 1977. = Graduate Texts in Mathematics, 52. ISBN 978-0-387-90244-9  

Egyéb források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Algebraic geometry című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[[Kategória:Algebrai geometria]]