Lemniszkáta
A Bernoulli-féle lemniszkáta egy negyedrendű, elfordított 8-as számjegy, illetve
alakú síkgörbe. Ezt a jelet használják a matematikában a végtelen jelölésére.
A lemniszkátát először 1694-ben Jakob Bernoulli írta le az ellipszis egy általánosításaként. Az ellipszis azon pontok mértani helye, melyek két ponttól mért távolságának összege állandó. A Cassini-görbék viszont olyan pontok mértani helye, melyek a két fókuszponttól való távolságának szorzata állandó. Az a speciális Cassini-görbe, amely áthalad a két fókuszpontot összekötő egyenes szakasz felezőpontján, a lemniszkáta.
Egyenletei [szerkesztés]
Az ábra jelöléseivel derékszögű koordináta-rendszerben:
Polárkoordinátákkal:
ahol
.
Paraméteres egyenletrendszere:
ahol
.
Tulajdonságai [szerkesztés]
A görbe polárkoordinátákkal megadott egyenleteihez tartozó görbületi sugár:
feltéve, hogy
, illetve
. A lemniszkáta egyes hurkainak területe:
,
Kerülete:
.
Ha az
hiperbolát az
körön tükrözzük, lemniszkátát kapunk. A második ábrán látható háromtagú csuklós mechanizmus középső rúdjának felezőpontja a mechanizmus mozgatása során lemniszkátát ír le.
Forrás [szerkesztés]
- J. N. Bronstein - K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987. ISBN 963-10-53091
- Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.




.


,
.
