Szentendre történelmi városmagja
Szentendre történelmi városmagja Szentendre legrégibb, belső területe.
Elhelyezkedése
A H5-ös HÉV végállomásától a Dumtsa Jenő utca vezet a központ felé, ahonnan a Bogdányi utcán át juthatunk a Duna-partra. A városmag felett emelkedik a Templomdomb.
Látnivalók
A történelmi városmag központja a Fő tér (korábbi nevén Marx tér). A tér az egykori szerb negyed (mehala) központja volt. Műemlék barokk, illetve copf stílusú lakóházak szegélyezik. Ezek egykor többnyire a szerb kereskedők otthonai voltak. A tér közepén áll a Szerb Kereskedő Társaság keresztje, amit 1763-ban emeltek hálából, hogy a pestisjárvány elkerülte a várost. A téren található a Szentendrei Képtár, a sarkon a Blagovestenszka görögkeleti templom, mellette pedig a Ferenczy Múzeum.
A tér felett magasodik a Templomdomb, melyre hangulatos sikátorokon-lépcsőkön lehet feljutni. A domb teteje a Templom tér, ahonnan szép kilátás nyílik a városra és a Dunakanyarra. A domb közepén áll a Keresztelő Szent János-plébániatemplom. A templom mögött található a Czóbel Béla Múzeum.
A Városháza a domb mellett, a Városháza téren áll. A 18. század elején kezdték építeni, majd többször bővítették. A domb másik oldalán van az opovaciak mehalájának a temploma, a szintén a 18. században épült Opovacska, amely ma a város református temploma. Ettől nem messze emelkedik a város egyik legfontosabb műemléke, a 20. század elején eklektikus stílusban emelt görögkeleti püspöki palota és a hozzá tartozó szerb egyházművészeti gyűjtemény. A negyed központja a Görög utca, szép műemlék barokk épületekkel.
A Bogdányi utca (korábban Vörös hadsereg útja) a város főutcája, a Dumtsa Jenő utca folytatása. Bevásárlóutcának is tekinthető, sok külföldi turistával. Az utca végénél áll a Lázár cár keresztje.
Az utca felett van a Rab Ráby tér, a dalmát betelepülők főtere. A teret meghatározza az az épület, amely a hagyomány szerint egykor Ráby Mátyás tulajdonában volt. A Preobrazsenszka szerb ortodox templom ettől északra, a domboldal tövében épült. Ekörül leginkább a szőlőművelésre emlékeztető utcák vannak, hiszen a Szamárhegy környékén lakó katolikus dalmátok részben szőlőműveléssel foglalkoztak. Sok háznak volt itt borospincéje.
Műemléki kereskedőházak
Mivel a város központjában drágák voltak a telkek, a kereskedők többnyire keskeny, emeletes, kétablakos, meglehetősen egyszerű házakat építettek. A földszinten volt az üzlethelyiség, az emeleten a kereskedő lakása, a magas padlástérben pedig a raktár. Többnyire kőházak voltak, néha azonban vályogfalazás is előfordul. Mivel gyakran korábbi házak alapjaira építettek rá, megőrződött a középkori utcaszerkezet.
Fontosabb épületek
- Városháza
- Ráby Mátyás háza
Templomok
- Belgrád-székesegyház (szerbül: Београдска)
- Blagovestenszka görögkeleti templom (szerbül: Благовештенска)
- Pozsarevacska szerb ortodox templom (szerbül: Пожаревачка)
- Preobrazsenszka szerb ortodox templom (szerbül: Преображенска)
- Péter-Pál plébániatemplom (szerbül: Ђипровачка)
- Keresztelő Szent János plébániatemplom
- Református templom (Opovacska)
- Izbégi templom (Szent András templom)
Múzeumok
- Czóbel Béla Múzeum
- Ferenczy Múzeum
- Kovács Margit Múzeum
- Szerb Egyházi Múzeum
- Szamos Múzeum
- Skanzen Galéria
- Retro Design Múzeum
- Palmetta Design Center
- Micro Art Múzeum
- Hubay Ház
- Erdész Galéria
- Nemzeti Bormúzeum
- Művészet Malom
Egyéb kulturális intézmények
- Szentendrei Teátrum
- Szentendrei Kulturális Központ
A belváros képekben
-
A Főtér
-
A római katolikus plébániatemplom
-
A Blagovestenszka
-
A Belgrád-székesegyház
-
A görögkeleti templom
-
Szent András-templom (ma Keresztelő Szent János-templom)
-
Szentendrei ortodox templom
-
Szentendre a Duna felől
Rimanóczy Jenő fotója (2008) -
Feldíszített spaletták
-
A Bogdányi utca
-
Turisták sokasága
-
Belvárosi üzlet
Források
- Soproni Sándor, Sándyné Wolf Katalin: Szentendre, 1985, Panormáma: magyar városok. ISBN 963 243 248 7