Szentendre történelmi városmagja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A felújított Fő tér

Szentendre történelmi városmagja a város legrégibb, legjellegzetesebb része és legfőbb turisztikai látványossága.

Történelmi háttér[szerkesztés]

Mivel a központban a telkek drágák voltak, emeletes, keskeny, kétablakos, meglehetősen egyszerű házakat építettek. A földszinten volt az üzlethelyiség, a magas padlástérben a raktár, az emeleten pedig a kereskedő lakása. Többnyire kőházak voltak, néha azonban vályogfalazás is előfordul. Mivel gyakran a korábbi házak alapjaira építettek rá, megőrződött a középkori utcaszerkezet.

Látnivalók[szerkesztés]

A történelmi városmag központja a Fő tér (korábban Marx tér). A görög negyedtől nyugatra helyezkedik el. A tér volt a szerb negyed központja. Műemlék barokk, illetve copf stílusú házak szegélyezik. Ezek egykor többnyire a szerb kereskedők otthonai voltak. A tér közepén áll a Szerb Kereskedő Társaság keresztje, amit 1763-ban emeltek hálából, hogy a pestisjárvány elkerülte a várost. A téren található a Szentendrei Képtár, sarkán a Blagovestenszka görögkeleti templom, mellette a Ferenczy Múzeum. A tér felett magasodik a Várdomb, melyre hangulatos sikátorokon-lépcsőkön lehet feljutni. A domb teteje a Templom tér, középpontjában a Keresztelő Szent János-plébániatemplommal, ahonnan szép kilátás nyílik a városra. A templom mögött található a Czóbel Béla Múzeum. A Városháza a Várdomb mellett, a Városháza téren áll. A 18. század elején kezdték építeni, majd többször bővítették. A Várdomb másik oldalán van az opovaciak mehalájának temploma, a szintén a 18. században épült Opovacska, amely ma a város református temploma. Ettől nem messze emelkedik a város egyik legfontosabb műemléke, a 20. század elején eklektikus stílusban emelt görögkeleti püspöki palota és a hozzá tartozó szerb egyházművészeti gyűjtemény. A negyed központja a Görög utca, szép műemlék barokk épületekkel.

A Bogdányi utca (korábban Vörös hadsereg útja) a város főutcája, a Dumtsa Jenő utca folytatása. Bevásárlóutcának is tekinthető, itt sétál a legtöbb turista. A végénél áll a Lázár cár keresztje. Fölötte helyezkedik el a Rab Ráby tér, a dalmát betelepülők főtere. A teret meghatározza az az épület, amely a hagyomány szerint Ráby Mátyás tulajdonában volt. A Preobrazsenszka szerb ortodox templom a domboldal tövében épült, ettől északra. Ekörül leginkább a szőlőművelésre emlékeztető utcák vannak, hiszen a Szamárhegy környékén lakó katolikus dalmátok részben szőlőműveléssel foglalkoztak. Sok háznak volt itt borospincéje.

Fontosabb épületek[szerkesztés]

  • Városháza
  • Ráby Mátyás háza

Templomok[szerkesztés]

  • Belgrád-székesegyház (szerbül: Београдска)
  • Blagovestenszka görögkeleti templom (szerbül: Благовештенска)
  • Pozsarevacska szerb ortodox templom (szerbül: Пожаревачка)
  • Preobrazsenszka szerb ortodox templom (szerbül: Преображенска)
  • Péter-Pál plébániatemplom (szerbül: Ђипровачка)
  • Keresztelő Szent János plébániatemplom
  • Református templom

Múzeumok[szerkesztés]

  • Czóbel Béla Múzeum
  • Ferenczy Múzeum
  • Kovács Margit Múzeum
  • Szerb Egyházi Múzeum

Kultúra[szerkesztés]

  • Szabadtéri színpad
  • Művelődési ház


A belváros képekben[szerkesztés]


Források[szerkesztés]

  • Soproni Sándor, Sándyné Wolf Katalin: Szentendre, 1985, Panormáma: magyar városok. ISBN 963 243 248 7