Városháza (Szentendre)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


A Városháza északi irányból

A Szentendrei városháza a róla elnevezett tér egyik legjellegzetesebb épülete, mely 1730 körül barokk stílusban épült, majd a 19. században kibővítették. Mai alakját 1924-ben nyerte el. Története folyamán több intézmény is működött benne. 1990 óta az önkormányzat székhelye.

Leírása[szerkesztés]

A Városháza tér 1-3. szám alatt álló emeletes, L alakú, három utcára néző épület (Rákóczi Ferenc utca, Városház tér, Bajcsy Zsilinszky utca), mely leginkább szerb típusokat hordoz magában, de neobarokk elemek is feltűnnek benne.

A ma emeletes, L alakú, három utcára (Rákóczi F. u., Városház tér, Bajcsy Zsilinszky u.) néző épület főhomlokzatának emeletén 8 tengely található. Két részre tagolódik:

  • Baloldalon a főpárkány alatt falsávok között egyszerű keretelésű ablakok találhatók, zárókővel, könyöklő párkánnyal és mellvéddel.
  • Jobb oldalon a bejárati kapu felett erkély és ajtó látható, e mellett a fejezetes falpillérek között hatalmas ablakkal. A tagolt főpárkány íves oromfal.

A földszint 7 tengelyes, kosáríves ablakokkal, vasráccsal. Övpárkány neobarokk főkapu.

  • Rákóczi Ferenc utcai homlokzat:

- földszintjén elfalazott boltíveken ablakok. Emeleten 3 tengelyes fejezetes falsávok között óriás méretű ablakok.

  • Bajcsy Zsilinszky uti homlokzat: 12 tengelyes íves kapubejáróval csatlakozik az 1924-ben épült új szárny.


Az északi szárnyban működik a polgármesteri hivatal. Itt van az épület bejárata is. A kapu felett van Szentendre címerének domborműve is. A déli részben van a harangtorony. A harang ritkán szólal meg.

Története[szerkesztés]

Az eredetileg földszintes épület 1730 körül épült, feltehetően 1745-ben készült el. Az U alaprajzú épület a 20. század elejéig nagyrészt változatlan formában állhatott fenn, csak kisebb felújítások, átalakítások (nyilászárócserék) történtek.

Az épület bővítésének igénye már a 19. század elejétől fennállt, de anyagiak híján erre csak az 1920-as években kerülhetett sor.

Bővítése és átalakítása emeletráépítéssel, két ütemben történt: 1926-ra Meller Dezső és Lessner Manó tervei szerint először a Bajcsy Zsilinszky utcai szárny épült fel, majd Möller Károly tervei szerint a Rákóczi utcai épületrész.

Az épület oszlopos erkélyével, neobarokk homlokzatával ma is a város egyik szimbóluma. Története folyamán több intézmény is működött benne. 1990 óta itt van az önkormányzat.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szentendre régen és ma [1]
  • Utazz ithon hu [2]
  • [3]

További információk[szerkesztés]

Szentendre történelmi városmagja

Külső hivatkozások[szerkesztés]