Személyi szám
Az 1975-ben[1][2] vagy 1978-ban bevezetett 11-jegyű személyi szám vagy személyi azonosító a Magyarországon használatos nemzeti személyazonosító jelek egyike. Bevezetésének célja az volt, hogy megkönnyítsék az adatkezelést az államigazgatás számára, számítógépes adatbázisból visszakereshető legyen a személyi számmal jelölt emberről összegyűjtött összes (tehát nem csak az aktuális lekérdezéshez szükséges) információ.
Az univerzális személyi azonosítónak szánt személyi szám általános használatát az Alkotmánybíróság 1991-es döntése a személyes adatok védelme érdekében megtiltotta,[3] ám a költségekre hivatkozva csak 1995-ben szorították vissza a használatát. Ettől kezdve adóügyekben az adóazonosító jel, az egészségügyben a társadalombiztosítási azonosító jel (taj vagy taj-szám), népesség-nyilvántartási és lakcímügyekben pedig a személyazonosító jel (tehát a korábbi személyi szám) használatos. Bár ilyen módon nem azonosítható minden adatbázisban egy személy ugyanazzal az azonosítóval, ha mégis rá kell keresni egy személyre több adatbázisban, az ideiglenesen, alkalomhoz kötötten létrehozandó kapcsolati kóddal tehető csak meg.
A személyi szám megtalálható a „régi típusú” kemény fedeles személyi igazolványban (személyazonosító igazolványban), az új típusú (2000. január 1. után kiadott) személyazonosító igazolványhoz tartozó lakcímkártyán, a régi (ideiglenes) tb-kártyán, egyéb esetben a lakóhely szerinti népességnyilvántartónál (illetékes helyi önkormányzatnál) lehet megkérni.
A Nemzetbiztonsági Hivatal 2009-ben újra kezdeményezte egy univerzális azonosító alkalmazását.[4] Ehhez az alkotmány megváltoztatása lenne szükséges.
Tartalomjegyzék |
Bevezetése [szerkesztés]
A személyi szám magyarországi bevezetését a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 1978. október 28-án kiadott rendelete (a személyi szám, illetve a személyi lap kiadásáról és használatáról) írta elő[5], 1981-től pedig a születési anyakönyvekbe is kötelezően be kell jegyezni.[6] Mivel a személyi igazolvány eredetileg nem tartalmazta a személyi számot, annak bevezetésekor külön kellett egy kis zöld számocskát beragasztani.[7] A katonai igazolványba – mely a sorkatonai szolgálat idejére bevont személyit helyettesítette – szintén.
Felépítése [szerkesztés]
A személyi szám úgy nevezett „beszélő szám”, azaz struktúrája van. 11 decimális számjegyből áll és M ÉÉHHNN SSSK alakú.
- Az M számjegy jelentése komplikált. Alapvetően a nemre és a születési év első két jegyére utal. Az 1997. január 1. előtt születettek esetében tartalmazta az állampolgárságot is. Ld. alább.
- Az ÉÉHHNN számjegyek a születési év utolsó két jegyét, a hónapot és a napot kódolják.
- Az SSS az azonos napon születettek megkülönböztetésére való.
- A K ellenőrzési célokat szolgál. A többi számjegyből kell képezni. Egyszerűbb hibák, elütések detektálhatók a segítségével. Ld. alább.
Az első számjegy [szerkesztés]
Az 1997 előtt született/betelepült személyek esetén ekképp határozták meg az első számjegyet:
| Állampolgárság | Születési év és nem | |||
|---|---|---|---|---|
| 1900-1997 | 18xx | |||
| férfi | nő | férfi | nő | |
| magyar | 1 | 2 | 3 | 4 |
| (eredetileg) nem magyar | 5 | 6 | 7 | 8 |
1997. január 1-jétől változott a szabály:
| Születési év és nem | |||
|---|---|---|---|
| 1997–1999 | 20xx | ||
| férfi | nő | férfi | nő |
| 1 | 2 | 3 | 4 |
A különböző M-ek lehetséges jelentései tehát így alakulnak:
| M | Születési évszám | Állampolgárság | Nem |
|---|---|---|---|
| 1 | 19xx | 1996. december 31-ig magyar, utána nem tudni |
férfi |
| 2 | nő | ||
| 3 | 18xx vagy 20xx | férfi | |
| 4 | nő | ||
| 5 | 19xx | (eredetileg)nem magyar | férfi |
| 6 | nő | ||
| 7 | 18xx | férfi | |
| 8 | nő |
Az utolsó számjegy [szerkesztés]
A K-val jelölt utolsó számjegy egy matematikai művelet eredménye. Az eljárás közeli rokonságban van a 10 jegyű ISBN ellenőrző számjegyének meghatározásával. Képlettel kifejezve:
Más szóval az első számjegyet megszorozzuk 1-gyel, a másodikat 2-vel s így tovább 10-ig. A szorzatokat összeadjuk és az eredményt elosztjuk 11-gyel. A maradék lesz a 11. számjegy.
A maradék értéke matematikailag lehetne 10 is, viszont az ilyen személyi számokat a jogszabály szerint nem szabad kiosztani senkinek.[8] (Hasonló szituációban az ISBN-ben az X karakter jelenti a 10-et.)
Az ellenőrző számjegy használatával kimutatható, ha egy számjegyet elír valaki, vagy tévedésből felcserél két számjegyet. Kivéve, ha a két utolsó számjegy cserélődik meg! Ez esetben ugyanis az így kapott személyi szám átmegy az ellenőrzésen.
Éppen ezért az algoritmust az 1996. december 31. után születetteknél megváltoztatták:
Ha egy személyi szám érvényességét akarjuk ellenőrizni, az új algoritmust kell használnunk, ha az első jegy 1, 2, 5 vagy 6, és a dátumrész 970101 és 991231 között van; a régi algoritmust, ha az első jegy 7 vagy 8; és mindkettőt, ha az első jegy 3 vagy 4 (hiszen a születési év lehet 18xx is, de lehet 20xx is).
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Index 2000. február 16.: Hármas és négyes az újszülöttek személyi száma
- 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
- HVG 2009/18. szám: A személyi szám rehabilitálása? – Hálózatépítés
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Index 2000. február 16.: Hármas és négyes az újszülöttek személyi száma
- ↑ A „Csaladtortenet” levelezési lista archívuma
- ↑ 15/1991. (IV. 13.) AB-határozat)
- ↑ Népszabadság: Újra személyi számot akar az NBH
- ↑ Kronológia – Összeállította Galántai György az Artpool Archívum dokumentumai, valamint a Beszélő online kronológiája alapján.
- ↑ 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
- ↑ Tirts Tamás parlamenti hozzászólása
- ↑ 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
