Személyi igazolójegy
A személyi igazolójegy, vagy azonossági jegy a genfi egyezmény alapján bevezetett okmányértékű azonosító, amely a fegyveres erők háborús sérültjeinek és halottjainak azonosítására szolgál. Általában egy kb. 3×4 cm-es, alumíniumból vagy acélból készült lapka, amelynek egyes változataira jellemző, hogy egyik átlója mentén ketté van osztva, és a katona azonosításra alkalmas személyes adatait tartalmazza. Magyarországon ez egy tűzálló acélból készült 25×35 mm-es lapka, amely a katona személyi számát, vércsoportját, valamint a HUNGARIA feliratot tartalmazza. Ma már gyakran nem osztják fel a lapkát két részre, hanem eleve két azonosítót osztanak ki, és Magyarországon már ezt is csak akkor, ha a katona valamilyen külföldi kiküldetésben vesz részt, nemzetközi kötelékben, békefenntartóként vagy támogató alakulatban.
Funkcióját, formáját és alkalmazását az 1949. évi I. genfi jegyzőkönyv 16. és 17. cikkelye szabályozza.
Az azonosító jegy közhasználatú elnevezése – a katonai szlengből – dögcédula, amely utal a jegy elsődleges funkciójára is.
Tartalomjegyzék |
Célja [szerkesztés]
Arra szolgál, hogy a csatába vagy bevetésre induló katona személyazonossága akkor is megállapítható legyen, ha meghal, megsemmisül, elhamvad vagy felrobban, tehát fizikai jellemzői alapján felismerhetetlenné válik. A parancsnokság az említett szerencsétlen események után is pontosan tudni fogja a meghalt katona személyazonosságát, ami nagyon fontos a különböző közigazgatási nyilvántartások rendezése, valamint a hőshöz méltó temetés megszervezése miatt. A parancsnokság a megtalált dögcédula vagy annak darabja alapján értesíti az elhunyt katona családját.
Magyarországi bevezetésére Folba János vezéresperes, római katolikus tábori püspök tevékenységének hatására került sor.
Használata [szerkesztés]
A katona, felszerelése alkalmával, két darab lapkát kap, egy nyaklánccal, és békeidőben nem kell viselni. Amennyiben a katonát bevetésre vezénylik, az egyik lapkát a láncon a nyakába teszi, a másikat ruhájának valamelyik zsebében helyezi el. Így biztosítható, hogy bármilyen szerencsétlenség éri a katonát a harc során, valamelyik lapka mindenképpen fellelhető maradjon.
Művészi megjelenítése [szerkesztés]
- Irwin Shaw: Oroszlánkölykök című könyvében említi a dögcédulát. Ebben részben a hullagyűjtő tiszt okítja a katonákat, hogy az egyik dögcédulát a nadrágzsebben hordják, mert ha elviszi a lövedék a fejüket, akkor megy vele a dögcédula is, és nem használható azonosításra.
- A Steven Spielberg rendezte Ryan közlegény megmentése című filmben a James Francis Ryan megkeresésére indult szakasz tagjai dögcédulákkal pókereznek.
- A Luis Llosa rendezte Lopakodók (Sniper) című filmben Thomas Beckett (Tom Berenger) az akciók közben meghalt társai dögcéduláit gyűjti.
Források [szerkesztés]
- Hadtudományi lexikon II. (M–Zs). Főszerk. Szabó József. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. 1256–1257. o. ISBN 963-04-5226-X
