Ugrás a tartalomhoz

Szederkényi Anna

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csurla (vitalap | szerkesztései) 2021. március 9., 21:10-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Nevet változtatott személyek kategória eltávolítva; Családi nevüket magyarosított személyek kategória hozzáadva (a HotCattel))
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. március 9.) ezen a változaton alapul.
Szederkényi Anna
Szederkényi Anna fényképe és aláírása (1915)
Szederkényi Anna fényképe és aláírása (1915)
Született1882. november 26.
Mezőnyárád
Elhunyt1948. december 21. (66 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaHaraszthy Lajos
Párniczky Ede
Foglalkozásaíró, hírlapíró, drámaíró
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szederkényi Anna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szederkényi Anna, Párniczky Edéné, született: Klein Karolina (Mezőnyárád, 1882. november 26. – Budapest, 1948. december 21.) magyar író, hírlapíró, lapszerkesztő, drámaíró. Első férje Haraszthy Lajos (1881-1959) költő volt.

Életpályája

Klein Márton és Fridländer Rozália leánya. 1885-1894 között Sályon töltötte gyermekéveit, ahol apja tanító volt. Miskolcon járt általános iskolába. A nagyváradi tanítóképző elvégzése után rövid ideig vidéken tanítóként dolgozott. Kaposváron kezdte újságírói pályáját, majd Budapestre került. 1910-ben a Független Magyarország munkatársa lett.

1912 és 1915 között elvált első férjétől, Haraszthy Lajostól, akivel még a tanítóképzőben ismerkedett meg, majd 1913. október 21-én Budapesten férjhez ment Párniczky Ede Mária Gergely József (szül. 1887. aug. 26.) pénzügyminisztériumi osztálytanácsoshoz.[2] Sokat tevékenykedett különféle nőszervezetekben. Részt vett a Nyomorék Gyermekek Otthona, a Stefánia Anya- és Csecsemőotthon és a Szülők Iskolája felállításában, később pedig a Magyar Anyák Szent István-napi Bizottságának alapításában.[3]

1926-ban felelős szerkesztője lett a Kis Újságnak. Nem teljesen bizonyított, hogy első női tagja lett volna a Budapesti Újságírók Egyesületének, de valóban az első nő volt, aki felelős szerkesztőként egy országos napilapot irányított. A második világháborút követően teljesen eltűnt; írásait betiltották.

Főként regényeket, novellákat írt, az ún. középosztály igényei szerint. Műveinek középpontjában többnyire a nő áll, a dolgozó nő és a családanya szerep közötti konfliktus érdekli. Regényeiben "a modern nők lelkivilága gondosan kidolgozott helyzetképek kíséretében elevenedik meg… Szederkényi Anna realista megfigyelő, ismeri az életet, hajlamos az elmélkedésre. A romantikus szerelemből való kiábrándulást, a dolgozó asszony csalódásait, a családi élet szétomlását megelevenítő erővel festi."[4]

Számos sírós-érzelgős Courths-Mahler-regény fordítójaként is hírnevet szerzett.

Emlékezete

Szülőfaluja, Mezőnyárád általános iskolája sokáig az írónő nevét viselte, tanulói kitüntetésére 1991-ben Szederkényi Anna-díjat is alapított.[5] Az iskola 2016. szeptember 1-től már nem az írónő nevén, hanem Boldog Sándor István Katolikus Általános Iskola néven működik tovább.[6]

Művei

  • Hárman (társszerző; Göndör Ferenc, Haraszthy Lajos, 1906)
  • A jövő felé (regény, 1906)
  • Visszatér a múlt (elbeszélések, 1910)
  • A kőfalon túl. Kép az életből (színdarab, 1910)
  • Van ilyen asszony is. Történet a régi időkből (elbeszélések, 1912)
  • A csodálatos sziget (novella, 1913)
  • A nagy nő (regény, 1914)
  • Amíg egy asszony eljut odáig (regény, 1915)
  • A Mária Annunziáta-villában (regény, 1916)
  • Laterna magica. Két fantasztikus jelenet (1917)
  • Hill Mártha (regény, 1917)
  • Lángok, tüzek (regény, 1917)
  • Sorsok ha találkoznak (regény, 1918)
  • A tengernek egy csöppje (regény, 1918)
  • A végzet egy rongybaba (regény, 1920)
  • Patyolat (regény, 1920)
  • A padlás meg a halál (novella, 1921)
  • A Jóska meg a Mariska (elbeszélések, 1922)
  • Lázadó szív (regény, 1924)
  • Márika. Regény fiatal leányok számára (regény, 1925)
  • Amiért egy asszony visszafordul (regény, 1925)
  • Az ismeretlen fiatal­ember (regény, 1926)
  • Döcög a szekér (regény, 1926)
  • A legtisztább víz (dráma, 1927)
  • Az asszony meg a fészek (1928)
  • Felszabadultak (regény, 1932)
  • A vöröshajú (regény, 1935)
  • A halott bekopogtat (regény, 1937)
  • Krasznahorka titka (regény, 1938)
  • Hol a boldogság? (regény, 1940)
  • Egy darab kenyér (regény, 1947)
  • Kaleb

Jegyzetek

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  2. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 813/1913. folyószáma alatt.
  3. ↑ Sipos Balázs: A felszabadult sikoly (Hozzáférés: 2018-12-08)
  4. ↑ Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés. 1-8. köt. Budapest, 1930-1941. 8. kötet - A magyar irodalom a XX. század első harmadában (1313. oldal).
  5. ↑ Szederkényi Anna-díj (A Szederkényi Anna Tagiskola Mezőnyárád hivatalos honlapja. Hozzáférés: 2018-12-08)
  6. ↑ Tájékoztatás (A Szederkényi Anna Tagiskola Mezőnyárád hivatalos honlapja. Hozzáférés: 2018-12-08)

Források

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Névadó (Az írónőről a Szederkényi Anna Tagiskola Mezőnyárád hivatalos honlapján. Hozzáférés: 2018-12-08)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szederkényi_Anna&oldid=23662376”