Szederkényi Anna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szederkényi Anna
Fényképe és aláírása
Fényképe és aláírása
Született1882. november 26.
Mezőnyárád
Elhunyt1948. december 21. (66 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaHaraszthy Lajos
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szederkényi Anna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szederkényi Anna, Párniczky Edéné, született: Klein Karolina (Mezőnyárád, 1882. november 26.Budapest, 1948. december 21.) magyar író, hírlapíró, lapszerkesztő, drámaíró. Első férje Haraszthy Lajos (1881–1959) költő volt.

Életpályája[szerkesztés]

Klein Márton és Fridländer Rozália leánya. 1885–1894 között Sályon töltötte gyermekéveit, ahol apja tanító volt. Miskolcon járt általános iskolába. A nagyváradi tanítóképző elvégzése után rövid ideig vidéken tanítóként dolgozott. Kaposváron kezdte újságírói pályáját, majd Budapestre került. 1910-ben a Független Magyarország munkatársa lett.

1912 és 1915 között elvált első férjétől, Haraszthy Lajostól, akivel még a tanítóképzőben ismerkedett meg, majd 1913. október 21-én Budapesten férjhez ment Párniczky Ede Mária Gergely József (1887–1947) pénzügyminisztériumi osztálytanácsoshoz.[2] Sokat tevékenykedett különféle nőszervezetekben. Részt vett a Nyomorék Gyermekek Otthona, a Stefánia Anya- és Csecsemőotthon és a Szülők Iskolája felállításában, később pedig a Magyar Anyák Szent István-napi Bizottságának alapításában.[3]

1926-ban felelős szerkesztője lett a Kis Újságnak. Nem teljesen bizonyított, hogy első női tagja lett volna a Budapesti Újságírók Egyesületének, de valóban az első nő volt, aki felelős szerkesztőként egy országos napilapot irányított. A második világháborút követően teljesen eltűnt; írásait betiltották.

Főként regényeket, novellákat írt, az ún. középosztály igényei szerint. Műveinek középpontjában többnyire a nő áll, a dolgozó nő és a családanya szerep közötti konfliktus érdekli. Regényeiben "a modern nők lelkivilága gondosan kidolgozott helyzetképek kíséretében elevenedik meg… Szederkényi Anna realista megfigyelő, ismeri az életet, hajlamos az elmélkedésre. A romantikus szerelemből való kiábrándulást, a dolgozó asszony csalódásait, a családi élet szétomlását megelevenítő erővel festi."[4]

Számos sírós-érzelgős Courths-Mahler-regény fordítójaként is hírnevet szerzett.

Emlékezete[szerkesztés]

Szülőfaluja, Mezőnyárád általános iskolája sokáig az írónő nevét viselte, tanulói kitüntetésére 1991-ben Szederkényi Anna-díjat is alapított.[5] Az iskola 2016. szeptember 1-től már nem az írónő nevén, hanem Boldog Sándor István Katolikus Általános Iskola néven működik tovább.[6]

Művei[szerkesztés]

  • Hárman (társszerző; Göndör Ferenc, Haraszthy Lajos, 1906)
  • A jövő felé (regény, 1906)
  • Visszatér a múlt (elbeszélések, 1910)
  • A kőfalon túl. Kép az életből (színdarab, 1910)
  • Van ilyen asszony is. Történet a régi időkből (elbeszélések, 1912)
  • A csodálatos sziget (novella, 1913)
  • A nagy nő (regény, 1914)
  • Amíg egy asszony eljut odáig (regény, 1915)
  • A Mária Annunziáta-villában (regény, 1916)
  • Laterna magica. Két fantasztikus jelenet (1917)
  • Hill Mártha (regény, 1917)
  • Lángok, tüzek (regény, 1917)
  • Sorsok ha találkoznak (regény, 1918)
  • A tengernek egy csöppje (regény, 1918)
  • A végzet egy rongybaba (regény, 1920)
  • Patyolat (regény, 1920)
  • A padlás meg a halál (novella, 1921)
  • A Jóska meg a Mariska (elbeszélések, 1922)
  • Lázadó szív (regény, 1924)
  • Márika. Regény fiatal leányok számára (regény, 1925)
  • Amiért egy asszony visszafordul (regény, 1925)
  • Az ismeretlen fiatal­ember (regény, 1926)
  • Döcög a szekér (regény, 1926)
  • A legtisztább víz (dráma, 1927)
  • Az asszony meg a fészek (1928)
  • Felszabadultak (regény, 1932)
  • A vöröshajú (regény, 1935)
  • A halott bekopogtat (regény, 1937)
  • Krasznahorka titka (regény, 1938)
  • Hol a boldogság? (regény, 1940)
  • Egy darab kenyér (regény, 1947)
  • Kaleb

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  2. A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 813/1913. folyószáma alatt.
  3. Sipos Balázs: A felszabadult sikoly (Hozzáférés: 2018-12-08)
  4. Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés. 1-8. köt. Budapest, 1930-1941. 8. kötet - A magyar irodalom a XX. század első harmadában (1313. oldal).
  5. Szederkényi Anna-díj (A Szederkényi Anna Tagiskola Mezőnyárád hivatalos honlapja. Hozzáférés: 2018-12-08)
  6. Tájékoztatás (A Szederkényi Anna Tagiskola Mezőnyárád hivatalos honlapja. Hozzáférés: 2018-12-08)

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Névadó (Az írónőről a Szederkényi Anna Tagiskola Mezőnyárád hivatalos honlapján. Hozzáférés: 2018-12-08)

További információk[szerkesztés]