Szebedény
Szebedény (1886-ig Szebedin, szlovákul: Sebedín) Szebedénybecsó településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban, Besztercebányától 17 km-re délkeletre.
Története
A település a 14. században keletkezett, kezdetben a zólyomi Pusztavár tartozéka volt. 1351-ben amikor Madách Pál felosztja birtokait Szebebény a cserényi uradalom falvai közt kerül megemlítésre. 1360 és 1370 között Nagy Lajos király felépítteti Végles várát és Szebedény is a királyi váruradalom része lesz. 1406-ban "Zebenyn" alakban említik. 1424-ban Végles várának uradalmához tartozott. A 15. század közepén a véglesi uradalom a Juszt és Czernin családok zálogbirtoka lett. A 16. századtól 1848-ig különböző nemesi családok birtoka, közülük legtovább a Zolnay családé. 1668-ban felégette a török. 1828-ban 32 házában 273 lakosa élt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, a 18. századtól gabonakereskedelmmel, fuvarozással is foglalkoztak.
Vályi András szerint "SZEBEDIN. Tót falu Zólyom Várm. földes Urai Hg. Eszterházy, és Zolnay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Szalatnának szomszédságában, mellynek filiája; határja ha trágyáztatik, közép termésű, legelője, fája elég van, földgyeit a’ záporok járják. " [1]
Fényes Elek szerint "Szebedin, tót falu, Zólyom vmegyében, 24 kath., 249 evang. lak. Kathol. parochialis templom. F. u. a kamara."[2]
1910-ben 250, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. A település mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.
Nevezetességei
Barokk haranglába a 18. század második felében épült.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.