Szalagos méhészbogár

Szalagos méhészbogár
Szalagos méhészbogár tündérfürtön (Aruncus sylvestris)
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Bogarak (Coleoptera) Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga) Alrendág: Cucujiformia Öregcsalád: Szúfarkasszerűek (Cleroidea) Család: Szúfarkasfélék (Cleridae) Alcsalád: Clerinae Nem: Trichodes Faj: T. apiarius
Tudományos név
Trichodes apiarius Linnaeus, 1758
Szinonimák
Trichodes affinis Spinola, 1844 Clerus alveolarius Latreille, 1804 Attelabus apiarius Müller, 1776 Trichodes interruptus Kraatz, 1894
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szalagos méhészbogár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szalagos méhészbogár témájú médiaállományokat és Szalagos méhészbogár témájú kategóriát.

A szalagos méhészbogár (Trichodes apiarius) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a szúfarkasfélék (Cleridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A lárvától az imágóig

A szalagos méhészbogár régebben egész Európában honos volt, ma már – főleg északon – sok helyen eltűnt. Előfordulásának határa keleten Kis-Ázsia, délen Észak-Afrika. A bogár általában ritka, de Magyarországon még mindenütt gyakori.

Megjelenése

A szalagos méhészbogár 1-1,5 centiméter hosszú. Fémfényű vörös és feketéskék rajzolatú szárnyfedői alapján, a legszebb magyarországi bogarak közé tartozik. Előtora feketéskék és finoman pontozott. A nemnek 4, egymáshoz igen hasonló faja él Közép-Európában.

Életmódja

A szalagos méhészbogár a virágos réteket kedveli, ahol a bogarak főleg az ernyősvirágzatú növények virágain tartózkodnak, és rovarokra vadásznak. A lárvák az elhullott vagy beteg méhekkel táplálkoznak, de ezek hiányában az ivadékot sem kímélik. Az imágók apró rovarokat fogyasztanak.

Szaporodása

A nőstények vadméhek, főleg a művészméhek (Megachilidae) és az ősméhek (Colletidae), valamint a kaparódarazsak (Sphecidae) fészkeibe rakják petéiket. Esetenként a háziméhek (Apis mellifera) kasaiban is megtalálhatók.

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6