Kaparódarazsak

Kaparódarazsak
	Sphex sp.
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Hártyásszárnyúak (Hymenoptera);
Alrend:	Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita);
Öregcsalád:	Méhalkatúak (Apoidea);
Család:	Kaparódarazsak (Sphecidae);
alcsalád, nemzetség, öregnem
	lásd a szövegben
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kaparódarazsak témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kaparódarazsak témájú kategóriát.

A kaparódarazsak (Sphecidae) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének a rovarok osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe és a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe tartozó család.

Elterjedésük[szerkesztés]

A sarkvidék kivételével az északi féltekén megtalálhatók – leginkább a meleg mérsékelt övben. Alpesi faj kevés akad, de a sztyeppeken szép számban előfordulnak. A Földön eddig ismert kaparódarázsfajok száma 8000. Magyarországon 220 fajt mutattak ki.

Megjelenésük[szerkesztés]

A kaparódarazsak (ásódarazsak, illetve más néven bányászdarazsak) torpajzsának hátsó széle nem éri el a szárnyak tövét. A fajok színezete igen különböző; egyszínűek és változatos módon tarkázottak is előfordulnak; egyesek színezete kifejezetten feltűnő. Nyeles potrohuk és rendkívül hosszú végtagjaik kecsessé, hajlékonnyá teszik megjelenésüket, de egyes fajoknak a többségtől eltérően ülő potroha van. Szőrzetük annyira gyér, hogy csupaszoknak látszanak. Melltájékuk gyengén fejlett. Hátsó lábszárukon a kültakaró tisztogatását segítő sarkantyú nő.

Legfőbb szervezeti sajátosságuk az ásóméhek hasonló berendezéséhez hasonló ásóláb – elülső lábukon szorosan egymáshoz álló tüskékből kialakult, fésűs lapátjuk van; ezekkel lapátolják a homokszemeket, amikor fészküket építik.

A trópusi fajok nagyobb termetűek a palearktikusaknál.

Életmódjuk[szerkesztés]

Többnyire magányosan élő fajok tartoznak ide. Fészkeik a méhek fészkeinél jóval primitívebbek: a fészek rendszerint egyszerű tölcsér, amelyekbe a darázs időnként visszatér. Egyes fajok sárból építenek fészket. A sárfészket kamrákra osztják, bejáratát sokszor kibélelik és elzárják; némely fajok kődarabokat is cipelnek a fészek bejáratához. Több faj fákba rág hosszú járatokat, és oda fészkel. Megesik, hogy több darázs járata találkozik a fában, és ilyenkor az erősebb kiszorítja a gyengébbet. A Chlorioninae alcsalád tagjai költőkamrákat is építenek, és minden petéjüket külön kamrában helyezik el.

A lárvák húsevők, az imágók virágok nektárját nyalogatják. A felnőtt darazsak vadásznak is rovarokra, illetve hernyókra, de nem azért, hogy megegyék őket, hanem fészkükbe hurcolják a megbénított áldozatokat, hogy a kikelő lárváknak legyen tápláléka. Minden kaparódarázs fajnak megvan a maga kedvenc zsákmányállata, amit rendszerint a pontosan az idegdúcba döfött fullánk mérgével tesz mozgásképtelenné.

Amikor a lárva már eleget evett, jellemzően palack formájú gubót sző maga köré, és többszöri vedléssel ebben alakul át. A kikelt, fiatal darazsak a nyár derekán párzanak.

Alcsaládok, nemzetségek és nemek[szerkesztés]

Ammophilini alcsalád - André, 1886
- Ammophila
- Eremnophila
- Eremochares
- Hoplammophila
- Parapsammophila
- Podalonia
Chloriontini alcsalád - Fernald, 1905
- Chlorion

† Mendampulicini alcsalád - Antropov, 2000

- Mendampulex

Sceliphrini alcsalád - Ashmead, 1899
- Podiina nemzetség - de Saussure, 1892
  - Dynatus
  - Penepodium
  - Podium
  - Trigonopsis
- Sceliphrina nemzetség - Ashmead, 1899
  - Chalybion
  - †Hoplisidia
  - Sceliphron
Sphecini alcsalád - Latreille, 1802
- Prionychina nemzetség - Bohart & Menke, 1963
  - Chilosphex
  - Palmodes
  - Prionyx
- Sphecina nemzetség - Latreille, 1802
  - Isodontia
  - Isodontia - Sphex
- Stangeellina nemzetség - Bohart & Menke, 1976
  - Stangeella

Ismertebb magyarországi fajok[szerkesztés]

piroslábú hernyóölő (Ammophila heydeni)
homoki hernyóölő (közönséges homoki darázs, Ammophila sabulosa),
gyakori lopódarázs (Sceliphron destillatorium)
nagy szöcskeölő darázs (Sphex maxillosus)
szöcskeölő darázs (Sphex ruficinctus)

Források[szerkesztés]

Alfred Edmund Brehm. Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0 „Brehm2000”
Kaparódarázs-szerűek családsorozata
Hymenoptera (Hártyásszárnyúak)^{[halott link]}
ITIS szerinti rendszerbesorolás

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap