Szalagos méhészbogár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szalagos méhészbogár
Szalagos méhészbogár tündérfürtön (Aruncus sylvestris)
Szalagos méhészbogár tündérfürtön (Aruncus sylvestris)
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Cucujiformia
Öregcsalád: Cleroidea
Család: Szúfarkasfélék (Cleridae)
Alcsalád: Clerinae
Nem: Trichodes
Faj: T. apiarius
Tudományos név
Trichodes apiarius
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Trichodes affinis Spinola, 1844[1]
  • Clerus alveolarius Latreille, 1804[1]
  • Attelabus apiarius Müller, 1776[1]
  • Trichodes interruptus Kraatz, 1894[1]
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szalagos méhészbogár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szalagos méhészbogár témájú médiaállományokat.

A szalagos méhészbogár (Trichodes apiarius) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a szúfarkasfélék (Cleridae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lárvától az imágóig

A szalagos méhészbogár régebben egész Európában honos volt, ma már—főleg északon—sok helyen eltűnt. Előfordulásának határa keleten Kis-Ázsia, délen Észak-Afrika. A bogár általában ritka, de Magyarországon még mindenütt gyakori.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szalagos méhészbogár 1-1,5 centiméter hosszú. Fémfényű vörös és feketéskék rajzolatú szárnyfedői alapján, a legszebb magyarországi bogarak közé tartozik. Előtora feketéskék és finoman pontozott. A nemnek 4, egymáshoz igen hasonló faja él Közép-Európában.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szalagos méhészbogár a virágos réteket kedveli, ahol a bogarak főleg az ernyősvirágzatú növények virágain tartózkodnak, és rovarokra vadásznak. A lárvák az elhullott vagy beteg méhekkel táplálkoznak, de ezek hiányában az ivadékot sem kímélik. Az imágók apró rovarokat fogyasztanak.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstények vadméhek, főleg a művészméhek (Megachilidae) és az ősméhek (Colletidae), valamint a kaparódarazsak (Sphecidae) fészkeibe rakják petéiket. Esetenként a háziméhek (Apis mellifera) kasaiban is megtalálhatók.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.  

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]