Szófiai-medence
| Szófiai-medence | |
 | |
| Szófia és a Szófiai-medence panorámaképe a Vitosáról | |
| Ország |  Bulgária |
| Terület | 1180 km2 |
| Típus | medence |
| Elhelyezkedése | |
| Tszf. magasság | 550 m |
 Szófiai-medence
Pozíció Bulgária térképén
| |
 é. sz. 42° 47′, k. h. 23° 16′Koordináták: é. sz. 42° 47′, k. h. 23° 16′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szófiai-medence témájú médiaállományokat. | |
A Szófiai-medence (bolgárul: Софийска котловина; Szofijszka kotlovina) Bulgária egyik medencéje. Itt fekszik az ország fővárosa, Szófia.[1]
Jellemzői[szerkesztés]
Ellipszis alakú, besüllyedt síkság; átlagos tengerszint feletti magassága 550 méter, nagyobbik átmérője 74 km, kisebbik átmérője 16 km. Alapját andezit, triász kori mészkő, homokkő alkotja, amire agyag és homokkő rakódott a pliocén korszakban. Ez utóbbi rétegek néhol az 500 méteres vastagságot is elérik.[1]
Hegyek veszik körbe, a Vitosa, a Lozen, a Ljulin, a Mala, a Golema és a Viszkjar. Keresztül folyik rajta az Iszker és a mellékfolyói. Éghajlata mérsékelten kontinentális, leginkább nyugati szelek jellemzőek, a csapadék átlagos mennyisége 644 mm. A medence nyugati részén termékeny csernozjom talaj alakult ki. Az öntözéshez a talajvizet és az Iszker-víztározó vizét használják fel itt. Lignitben gazdag, déli szélein pedig gyógyforrások fakadnak.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Bulgária földrajza 105–106. o.
Források[szerkesztés]
- ↑ Bulgária földrajza: Ljubomir Dinev–Kiril Misev. Bulgária földrajza ford.: Dudás Gyula:. Gondolat Kiadó (1981). ISBN 963 281 033 3
