Székely József (író)
| Székely József | |
 | |
| Portréja a Vasárnapi Ujság 1895. évi 40. számából. | |
| Született | 1825. március 1. Debrecen |
| Elhunyt | 1895. szeptember 16. (70 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | költő, ügyvéd, író, levéltáros |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székely József (Debrecen, 1825. március 1. – Budapest, 1895. szeptember 16.) ügyvéd, pesti író, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye levéltárosa, 1848-49-es honvéd százados.[2]
Pályája
[szerkesztés]Apja, Székely Mihály, anyja, Nagy Erzsébet.[3] Debrecenben, a református kollégiumban tanult, Miskolcon és Pesten végzett joggyakorlatot. 1847-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Az utolsó pozsonyi országgyűlésen a jurátus-ifjúság egyik vezére volt. Pozsonyból Kolozsvárra küldték, hogy az 1848-as eszméket népszerűsítse. A szabadságharc idején előbb Szemere minisztériumában fogalmazó, majd a hadseregben honvédszázados volt. Az önkényuralom ideje alatt Pesten költeményeket, novellákat, regényt és cikkeket írt hírlapokba, és a Pesti Napló munkatársa volt. 1855-től egy ideig Bécsben élt mint az ott kiadott Magyar Sajtó munkatársa. Az 1850-es és 1860-as évek írói csoportjának egyik jellemző alakja volt. Idős korában Pest vármegye levéltárosa lett, ekkor leginkább történeti adatok közzétételével foglalkozott.
Munkáiból
[szerkesztés]- Liliputfalvi Liliputi Tóbiás. (Pest, 1850.) Vidám hangvételű regény. A szerző részint Cervantes világhírű regényét utánozta, részint az angol humoristáktól tanult.
- Szeszélydalok. (Pest, 1853.) Versek.
- Kalárisok. (Pest, 1853.) Versek.
- Kármán és M. grófné levelei. (Pest, 1860.) Kármán József és kedvese, Markovics grófné leveleinek kiadása.
- Írt egy drámát is: Kármán és Fanni, mely nem került színre.
Fordítások
[szerkesztés]- A szeszélyes hölgy. Irta Flygare-Carlén Emilia. Ford. Uo. 1862-63. Hat kötet.
- Hortenzia királynő. Napoleoni életkép. Irta Mühlbach Luiza. Ford. Uo. 1863. Két kötet.
Érdekességek
[szerkesztés]A legenda szerint róla nevezték el a székelykáposzta (székely gulyás) nevű népszerű ételt.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 6. kötet. (A költészet c. fejezet.) (1930–1941.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM71636, Székely József, 2018. szeptember 13.
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Székely József
- ↑ familysearch.org Székely József keresztelői adatlapja