Számviteli törvény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyarországon a számviteli tevékenységeket a „2000. évi C. törvény a számvitelről” szabályozza. 2000 óta több módosításon átesett, legújabb változata 2013. július 1-én lép hatályba.

A preambuluma szerint: „A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre. E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről.”

Meghatározza „a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket”.

A beszámolási kötelezettséget helyezi előtérbe, végtermék szabályozásra épül.

A piaci szereplők és az egyéb érdekhordozók prioritásának a meghatározása is alapvető feladata.

A törvény hatálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törvény hatálya alá tartoznak a következő gazdálkodók: vállalkozó[1], az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet[2], a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.

A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra[3], a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, valamint arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA) és a kisvállalati adóról (KIVA) szóló törvény előírásai szerint vezeti.

A törvény tagolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • I. Fejezet: Általános rendelkezések
    • A törvény célja; A törvény hatálya
  • II. Fejezet: Beszámolás és könyvvezetés
    • Beszámolási kötelezettség; Üzleti év; Könyvvezetési kötelezettség; Számviteli alapelvek
  • III. Fejezet: Az éves beszámoló
    • Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok
    • Közbenső mérleg
    • A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
    • A mérlegtételek értékelésének általános szabályai
    • Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke
    • Az eszközök értékcsökkenése
    • Az eszközök értékvesztése
    • A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése
    • Valós értéken történő értékelés
    • A mérlegtételek alátámasztása leltárral
    • Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
    • Az eredménykimutatás tételeinek tartalma
    • Üzleti jelentés
  • IV. Fejezet: Egyszerűsített éves beszámoló
  • V. Fejezet: Egyszerűsített beszámoló
    • Általános szabályok
    • Az egyszerűsített mérleg tagolása, tételeinek tartalma
    • Az egyszerűsített mérleg tételeinek értékelése
    • Az eredménylevezetés tartalma, tagolása
    • Az eredménylevezetés tételeinek tartalma
  • VI. Fejezet: Összevont (konszolidált) éves beszámoló
    • Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség
    • Az összevont (konszolidált) éves beszámoló formája, tartalma
    • Adósságkonszolidálás
    • Ráfordítások és bevételek konszolidálása
    • Társult vállalkozások konszolidálása
    • Konszolidálás miatti társasági adókülönbözet kimutatása
    • Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet
    • Összevont (konszolidált) üzleti jelentés
  • VII. Fejezet: Sajátos beszámolási kötelezettségek
    • Előtársasági időszak; Gazdasági társaságok átalakulása; Devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályai
  • VIII. Fejezet: Számviteli szolgáltatás
  • IX. Fejezet: Nyilvánosságra hozatal és közzététel
    • Letétbe helyezés
  • X. Fejezet: Könyvvizsgálat
    • A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség; Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék
  • XI. Fejezet: Könyvvezetés, bizonylatolás
    • Kettős könyvvitel
    • Az egységes számlakeret
    • Számlarend
    • Egyszeres könyvvitel
    • A könyvviteli rendszerek változtatása
    • Könyvviteli zárlat
    • A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem
    • Számviteli bizonylatok
    • Szigorú számadási kötelezettség
    • A bizonylatok megőrzése
  • XII. Fejezet: Jogkövetkezmények
  • XIII. Fejezet: 171-173. TÖRÖLVE!
  • XIV. Fejezet: Záró rendelkezések
    • Hatálybalépés
    • Az Európai Unió jogának való megfelelés
    • A magyar számviteli standardok
    • Átmeneti rendelkezések
    • Felhatalmazás
  • Mellékletek
    • 1. sz. melléklet: A mérleg előírt tagolása
    • 2. sz. melléklet: Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással)
    • 3. sz. melléklet: Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással)
    • 4. sz. melléklet: Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása
    • 5. sz. melléklet: Az eredménylevezetés előírt tagolása
    • 6. sz. melléklet: I. Az összevont (konszolidált) mérleg előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet "A" változata szerinti mérleg tagolásától; II. Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet "A" változata szerinti eredménykimutatás tagolásától
    • 7. sz. melléklet: Cash flow-kimutatás

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vállalkozó: „minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé”.
  2. Egyéb szervezetek: lakásszövetkezet, társasház, egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, végrehajtói iroda, közjegyzői iroda, Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, víziközmű társulat, befektetési alap, egyéb alapok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, közraktár, külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.
  3. Az egyéni vállalkozókra a 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (szja-törvény) és a „2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről” vonatkozik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2000. évi C. törvény a számvitelről: