Syngenta
| Syngenta | |
 | |
 | |
| Típus | vállalkozás |
| Alapítva | 2020 |
| Székhely | Sanghaj |
| Vezetők | Erik Fyrwald |
| Iparág | agribusiness |
| Tulajdonos |
|
| Forma | limited company |
| Árbevétel | |
| Alkalmazottak száma | 53 000 (2022, üzleti év)[3] |
| Leányvállalatai |
|
| A Syngenta weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Syngenta témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Syngenta egy világméretű, svájci eredetű vegyipari és biotechnológiai cég, ami elsősorban vetőmagvakat és növényvédő szereket árul. A vállalat a harmadik legnagyobb kereskedelmi vetőmagcég a világon és mind a svájci, mind a New York-i értéktőzsdén forognak a papírjai. A cég forgalma 2010-ben meghaladta a 11 milliárd dollárt és világszerte 26.000 embert foglalkoztat. A génmódosított technológiákban játszott szerepe miatt a vállalatot számos kritika érte.
Története[szerkesztés]
A svájci Bázelben székelő vállalat 2000-ben jött létre a Novartis mezőgazdasági és a Zeneca mezőgazdasági vegyipari részlegének összeolvadásával, ám története ennél jóval régebbre nyúlik vissza.
Az 1758-ban alapított Johan Rudolf Geigy-Gemuseus, az 1876-ban alapított Sandoz és az 1884-ben alapított Ciba 1995-ben hozta létre a Novartist, míg a Zeneca az AstraZeneca cég része volt korábban.
A vállalat 2004-ben felvásárolta az észak-amerikai Advanta céget és a Garst and Golden Harvestet, 2005-ben pedig tiltakozott a génmódosított élelmiszerek svájci betiltása ellen.[4]
2007-ben egy brazil parasztszervezet, a Landless Workers' Movement elfoglalta a vállalat egy kísérleti farmját, egyfelől a GMO-k elleni tiltakozásként, másrészt művelés céljából. Az események után fegyveresek érkeztek, és a tüntetőkre támadtak, ami halálos áldozatokkal is járt. A földfoglalók szerint a támadók a Syngenta emberei voltak, ám a társaság ezt tagadja és a bíróság sem állapította meg a cég felelősségét.[5][6]
2016 februárjában a kínai állam tulajdonában álló ChemChina vegyipari vállalat bejelentette, hogy felvásárolja a Syngentát. A felvásárlást az Európai Unió, az USA, Ausztrália, Kína és India hatóságai is jóváhagyták 2017 tavaszára és a Syngenta részvényeseinek 82%-a eladta részesedését a kínai vállalatnak.[7]
Termékei[szerkesztés]
A vállalat termékei két csoportba sorolhatóak, ezek a növényvédő szerek és a vetőmagok. A cég által gyártott vetőmagok közül számos génmódosított, emellett azonban a paraquat tartalmú növényvédő szerről is érkeztek olyan jelentések, mely számos halálesetet köt annak véletlen fogyasztásához. Mára a szer kékre festve és megkülönböztető illattal kerül a piacra, hogy az ilyen eseteket megelőzze.
A társaság egy másik terméke az atrazin ellen is számos kifogást emeltek és az Európai Unióban be is tiltották, más piacokon továbbra is értékesíti a cég.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2022. április 5., https://web.archive.org/web/20220405030644/https://www.syngentagroup.com/sites/syngenta-group/files/media/syngenta-news/220331-syngenta-group-fyr-2021-en.pdf, 2022. március 31., https://www.syngentagroup.com/sites/syngenta-group/files/media/syngenta-news/220331-syngenta-group-fyr-2021-en.pdf, 2022. október 13.
- ↑ https://www.syngentagroup.com/sites/syngenta-group/files/media/syngenta-news/210407-syngenta-group-fyr-2020-en_0.pdf, 2022. október 13., 2021. április 7.
- ↑ https://www.syngentagroup.com/de/ueber-uns, 2022. november 15.
- ↑ Swiss Adopt Five-Year GMO Farming Ban
- ↑ Doyle, Leonard (2007. november 5.). „Brazilian land activist killed in dispute over experimental GM farm”. The Independent. [2008. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 18.)
- ↑ Scarance, Guilherme (2008. február 23.). „Aliados nos EUA atacam "criminalização" do MST”. O Estado de São Paulo. (Hozzáférés: 2008. április 18.) [halott link]
- ↑ Agrárszektor.hu, 2017.05.15.
Források[szerkesztés]
- ↑ Agrárszektor.hu, 2017.05.15.: Egyre kevesebb az akadály a kínai-svájci megafúzió előtt. Agrárszektor.hu, 2017. május 15. (Hozzáférés: 2018. június 9.)