super Smash Bros. (videójáték)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Super Smash Bros.
FejlesztőHAL Laboratory
KiadóNintendo
RendezőSzakurai Maszahiro
ProducerSzuga Hiroaki
Ivata Szatoru
Miki Kendzsi
Mijamoto Sigeru
ProgramozóSzuzuki Josiki
MűvészVakajama Cujosi
ZeneszerzőAndo Hirokazu
SorozatSuper Smash Bros.
PlatformokNintendo 64, iQue Player
Kiadási dátumNintendo 64
iQue Player
  • CN 2005. november 15.
MűfajVerekedős játék
JátékmódokEgyjátékos mód, Többjátékos mód
USK-besorolásUSK 6
AdathordozóNintendo 64 Game Pak
A Super Smash Bros. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Super Smash Bros. témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Super Smash Bros. (visszamenőleg hivatkozva, mint Super Smash Bros. 64 vagy Smash 64) egy 1999-es crossover verekedős játék, amit a HAL Laboratory fejlesztett és a Nintendo adta ki Nintendo 64-re. Eredetileg 1999. január 21-én adták ki Japánban, majd ugyanennek az évnek április 26-án Észak-Amerikában,[1][2] majd november 19-én Európában. A Super Smash Bros. sorozat első része egy crossover a Nintendo franchise-jai – a Super Mario, a The Legend of Zelda, a Star Fox, a Yoshi, a Donkey Kong, a Metroid, az F-Zero, a Mother, a Kirby és a Pokémon – között. Szerepelnek benne az említett franchise-ok szereplői és helyszínei, valamint a játékosok használhatják a karakterek egyedi képességit és a küzdőtér veszélyeit, hogy kárt okozzanak, visszanyerjék életerejüket és, hogy kilökjék az ellenfeleket a pályáról.

A Super Smash Bros. többnyire pozitív kritikákat kapott kiadásakor. Kereskedelmi siker volt, több mint öt millió példányban kelt el 2001-ig,[3] 2,93 millió példányban kelt el Észak-Amerikában, és 1,97 millió példányban Japánban.[4][5] Az IGN-től kapott egy „Szerkesztő Választása” díjat, mint a „Legjobb Verekedős Játék”[6] és Player’s Choice cím lett Nintendo 64-en. A játék kapott egy sor folytatást minden egyes következő Nintendo konzolra, kezdve a Super Smash Bros. Melee-vel, ami GameCube-ra jelent meg 2001-ben.

Játékmenet[szerkesztés]

A Super Smash Bros. sorozat eltér az általános verekedős játékoktól; ahelyett, hogy lemerítenénk az ellenfél életerőcsíkját, a Smash Bros. játékosoknak ki kell ütniük ellenfeleiket a küzdőtérről. Minden játékosnak, hogy mennyi kárt szenvedett, százalékban van mérve, és növekszik, amíg el nem éri a 999%-ot. Ahogy növekszik a százalék, a karaktert egyre messzebbre lehet lökni. Hogy ki lehessen ütni egy ellenfelet, a játékosnak azt a karaktert a pálya szélére kell repítenie, ami nem zárt aréna, hanem a terület nyílt határai.[7] Amikor ki lett ütve a küzdőtérről, a karakternek van még lehetősége ugrómozdulatokkal visszatérnie; bizonyos karaktereknek hosszabb távú ugrása van és könnyebben „állhatnak talpra”, mint mások.[8] Ráadásul a karakterek súlya eltér, így nehezebb leütni a szélről, de nehezebben állhatnak talpra, ha kirepülnek a pályáról.

Miközben az olyan játékokban, mint a Street Fighterben vagy a Tekkenben a játékosoknak memorizálnia kell a bonyolult gombkombinációkat, a Super Smash Bros. ugyanazokat az irányítási kombinációkat használja minden karakternek összes mozdulatához.[9] Ezenkívül a karakterek nincsenek korlátozva, hogy csak szembenézzenek ellenfeleikkel, ehelyett szabadon mozoghatnak. A játék jobban összpontosít légi és platformerező képességekre, mint más verekedős játékok, a nagyobb és dinamikusabb küzdőterekkel, az egyszerű lapos platformokkal szemben. A Smash Bros.-ba szintén belekerültek a blokkolás és „dodge”-olási mechanikák. A más karakterek megragadása és eldobása szintén lehetséges.

Különböző fegyvereket és power-upokat lehet használni a harcban, hogy kárt lehessen okozni az ellenfélben, helyreállítani az egészséget, vagy további tárgyak kiosztására. Ezek véletlenszerűen esnek a küzdőtérre, és a Nintendo franchise-ok tárgyainak formájában jelennek meg (mint például Koopa páncélok, kalapácsok és Poké labdák).[10] A játékban kilenc többjátékos küzdőtér és helyszín jelenik, amiket más Nintendo franchise-okból vettek, mint például a Zebes bolygó a Metroidból, vagy a „Sector Z” a Star Foxból. Habár a pályák 3D-ben vannak rendelve, a játékosok egy két dimenziós síklapon mozognak. A küzdőterek dinamikusak, sora egyszerű mozgó platformoktól, drámaian változó egész küzdőterekig. Minden küzdőtérnek egyéni játékmenete és stratégiai motívumai vannak, ami miatt a kiválasztott pálya egy további tényező a harcban.

A játék egyjátékos módjában a játékosnak egy sor számítógép által irányított ellenféllel kell megküzdeni egy bizonyos sorrendben, korlátozott mennyiségű élettel, és korlátozott idő alatt. Miközben a játékos meghatározhatja a nehézséget és az életek számát, de az ellenfelek sora sosem változik. Ha a játékos elveszti az összes életét, vagy elfogyik az idő, akkor van lehetőség a folytatásra, a pontszám csökkenéséért cserébe. Ezt a módot a későbbi játékokban „Classic Mode”-nak hívják.[11] Az egyjátékos módban van két minijáték: az egyik a „Break the Targets”, amiben a célpontokat kell széttörni, a másik pedig a „Board the Platforms”, amiben a több különböző platformra kell ugrani. A „Training Mode”-ban a játékosok manipulálhatják a környezetet és gyakorolhatnak a számítógép által vezérelt ellenfelek ellen egy standard meccs korlátozásai nélkül.

A többjátékos módot legfeljebb négyen játszhatják, és a szabályokat a játékosok határozhatják meg előre. Két féle többjátékos mód van: „Time”, és „Stock”.[12] A játékosoknak meg kell adniuk, hogy mennyi legyen az életek mennyisége, vagy az időkorlátozás, mielőtt megkezdenék a meccset. Szintén lehet választani a „Free-for-all” és a csapat harcok között, amiknél szintén lehet választani a „Time” és a „Stock” között. A győztes akkor van kihirdetve, vagy ha lejár az idő, vagy ha egy kivételével az összes játékos vagy az egyik csapat elveszíti az összes életét. Ha egy meccs döntetlennel végződhet (kettő vagy több játékosnak ugyanannyi pontja van, amikor lejár az idő), akkor „Hirtelen halál” történik. Ha egy többjátékos meccs döntetlennel végződhet (kettő vagy több játékosnak ugyanannyi pontja van, mikor lejár az idő), akkor a meccs „Hirtelen halál”lal végződik. A hirtelen halál során minden harcosnak 300%-os sérülése van, és az utolsó talpon maradó harcos nyeri a meccset.

Szereplők[szerkesztés]

A játékban szerepel tizenkettő játszható karakter a népszerű Nintendo franchise-okból.[13] Minden szereplőnek van egy sorozatukhoz megfelelő szimbólum a sérülésmérőjük mögött (például Linknél egy Triforce, míg Pikachunál egy Poké Labda jelenik meg). Továbbá a szereplők felismerhető mozdulatait saját eredeti sorozataikból vették át, mint például Samus ágyújának feltöltődését, vagy Link fegyverzetét.[14] Kezdetben csak nyolc karakter játszható, és négy további szereplőt lehet kinyitni, ha megfelelnek a feltételek.

A rajzok a karakterekről a borítón és a kézikönyvben képregénystílusúak, és a karakterek életre kelt játék babaként vannak ábrázolva. Ezt a stílust a későbbi részek elhagyták, amikben trófeák babák helyett és játékon belüli modellek, ahelyett, hogy kézzel rajzoltak.[15]

Fejlesztés[szerkesztés]

A Super Smash Bros.-t a HAL Laboratory, a Nintendo második fél fejlesztője fejlesztette 1998-ban. Szakurai Maszahiro egy olyan verekedős játékot akart fejleszteni, amit legfeljebb négyen is játszhatnak. Mivel nem voltak eredeti ötletei, az első dizájnjai egyszerű alap karakterek voltak. Csinált egy prezentációt munkatársának Ivata Szatorunak, amit úgy nevezett, hogy Kakutó Gému Riúó (格闘ゲーム竜王?, ’Sárkány király: A verekedős játék’).[16] Szakurai jól tudta, hogy sok verekedős játék nem kel jól és ezért azon gondolkozott, hogy tegye a játékát egyedivé.[16] Az első ötlete az volt, hogy híres Nintendo karakterek szerepeljenek benne, és egy mással harcolnak.[16] Tudván, hogy nem kapna engedélyt, Szakurai a Nintendo engedélye nélkül csinálta meg a játék prototípusát, és addig nem értesítette őket, amíg nem volt abban biztos, hogy a játék jól kiegyensúlyozottá válik.[16] A prototípusában szerepelt Mario, Donkey Kong, Samus és Fox, mint játszható karakterek.[17] Az ötletet később jóváhagyták.[16][18] Habár a Nintendo vagy a Super Smash Bros. bármely fejlesztője sosem ismerte el, a harmadik fél források a Namco 1995-ös verekedős játékát a The Outfoxiest azonosítják inspirációként,[19][20][21] miközben Szakurai azt mondta, hogy az ötlet, hogy csináljon egy kezdőbarát verededős játékot, abból a tapasztalatból jött, hogy egy játékteremben megvert pár kezdő játékost a The King of Fighters '95-ben.[22]

Több a játékba tervezett karakter ki lett vágva a fejlesztés során, többek között Marth, King Dedede, Bowser és Mewtwo. Mindegyik karakter belekerült a későbbi részekbe.[23]

A Super Smash Bros.-ban szerepelnek zenék a Nintendo egyes népszerű játék franchise-jaikból. Habár több zenét újonnan a játékhoz komponálták, vannak zenék, amiket pont a forrásjátékukból vettek. A Super Smash Bros. zenéjét Ando Hirokadzu komponálta, aki később visszatért a Super Smash Bros. Melee hang és zenei rendezőjeként. Egy teljes soundtracket adott ki a Teicsiku Records CD lemezen Japánban 2000-ben.[24]

Fogadtatás[szerkesztés]

Kritikailag a Super Smash Bros. pozitív kritikákat kapott, főleg dicsérve a többjátékos módot,[12][6][27][37] a zenét,[12] az „eredeti” verekedős játék stílust[37] és az egyszerű fejlődési görbét.[12][27] Ugyanakkor voltak kritikák, mint például nehéz követni a játék pontozását,[38] az egyjátékos mód érzékelt nehézségét, valamint a tartalmak hiányát.[6] A GameSpot korábbi szerkesztői vezetője, Jeff Gerstmann megjegyezte, hogy az egyjátékos játék „nem tart olyan sokáig”.[12] A Super Smash Bros. kereskedelmi siker volt, Nintendo 64-es Player’s Choice cím lett, 1,97 millió példányban kelt el Japánban[5] és 2,93 millió példányban kelt el az Egyesült Államokban 2008-ig.[4]

Lábjegyzet[szerkesztés]

  1. Az Electronic Gaming Monthly kritikájában a játékot három kritikus 8,5/10-re és egy másik 9/10-re pontozta.[28]

Lásd még[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Super_Smash_Bros. (video game) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  1. a b c Super Smash Bros.. IGN. IGN Entertainment, Inc.. [2016. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  2. a b Super Smash Bros.. GameSpot. CBS Interactive Inc.. [2013. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  3. Anthony JC: Super Smash Bros. Melee. N-Sider. [2008. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 17.)
  4. a b US Platinum Game Chart. The Magic Box. [2007. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 7.)
  5. a b Japan Platinum Game Chart. The Magic Box. [2007. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 17.)
  6. a b c d Schneider, Peer: Super Smash Bros. Review. IGN, 1999. április 27. [2008. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 26.)
  7. The Basic Rules. Smash Bros. DOJO!!. Smashbros.com, 2007. május 22. [2012. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 15.)
  8. You Must Recover!. Smash Bros. DOJO!!. Smashbros.com, 2007. június 6. [2012. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 15.)
  9. Peer Schneider: Super Smash Bros. review. IGN, 1999. április 27. [2012. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 16.)
  10. Smash Bros. DOJO!!. [2008. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 13.)
  11. Sakurai, Masahiro: Classic. Smashbros.com, 2007. október 30. [2008. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 1.)
  12. a b c d e f Gerstmann, Jeff: Super Smash Bros. Review. GameSpot, 1999. február 18. [2008. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 26.)
  13. Mirabella III, Fran: Guides: Super Smash Bros. Melee–Characters. IGN. [2011. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 22.)
  14. Mirabella III, Fran: Guides: Super Smash Bros. Melee–Samus Aran. IGN. [2009. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 22.)
  15. Sakurai, Masahiro: Trophies. Smashbros.com, 2007. szeptember 24. [2008. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 5.)
  16. a b c d e Iwata Asks: Super Smash Bros. Brawl. Nintendo. [2019. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 31.)
  17. (2008) „The Man who made Mario fight”. Hobby Consoles (202), 22. o.  
  18. 社長が訊く『大乱闘スマッシュブラザーズX』 (japán nyelven). Nintendo. [2011. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 31.)
  19. Burns, Ed: The Outfoxies (amerikai angol nyelven). Hardcore Gaming 101 , 2012. november 22. [2018. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
  20. Holmes, Jonathan. „Six Days to Smash Bros. Brawl: Top Five Smash Bros alternatives”, Destructoid, 2008. március 3.. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  21. Sullivan, Lucas: 15 Smash Bros. rip-offs that couldn't outdo Nintendo. GamesRadar+ , 2014. szeptember 19. [2017. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva].
  22. MacDonald, Keza: From Kong to Kirby: Smash Bros' Masahiro Sakurai on mashing up 35 years of gaming history. The Guardian, 2018. augusztus 8. [2019. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  23. Soma: The Definitive List of Unused Fighters in Smash (amerikai angol nyelven). Source Gaming , 2016. április 29. [2020. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  24. Nintendo All-Star! Dairanto Smash Brothers Original Soundtrack. Soundtrack Central, 2002. január 17. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 16.)
  25. a b Super Smash Bros. for Nintendo 64. GameRankings . CBS Interactive. [2018. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 1.)
  26. Super Smash Bros. for Nintendo 64 Reviews. Metacritic . CBS Interactive. [2013. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 14.)
  27. a b c Penniment, Brad: Super Smash Bros. > Review. Allgame. [2014. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 9.)
  28. Super Smash Bros., 131. o. (1999. június 1.). Hozzáférés ideje: 2021. július 5. 
  29. Conlin, Shaun: Super Smash Bros.. The Electric Playground. [2005. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 5.)
  30. ニンテンドウ64 - ニンテンドウオールスター!大乱闘スマッシュブラザーズ. Weekly Famitsu. No.915 Pt.2. Pg.32. June 30, 2006.
  31. Famitsu Scores Smash Bros.. IGN, 2001. november 14. [2012. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 26.)
  32. Super Smash Bros. Review. [2000. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  33. Dr. Moo: Super Smash Brothers. GameRevolution . [2000. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 5.)
  34. Kornifex: Super Smash Bros Test (francia nyelven). Jeuxvideo.com , 1999. december 13. [2021. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 5.)
  35. Bickham, Jes. Smash Bros, 74–75. o. (1999. május 1.). Hozzáférés ideje: 2021. július 5. 
  36. Finals. Imagine Media, 94. o. (1999. június 1.) 
  37. a b Weir, Dale: Game Critics Review. GameCritics.com, 1999. július 5. [2012. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 9.)
  38. Game Critics Review. gamecritics.com. [2012. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva].

Külső hivatkozások[szerkesztés]