Strelisky Lipót
| Strelisky Lipót | |
 | |
| Született | 1816[1][2][3] Brodi |
| Elhunyt | 1905. június 20. (88-89 évesen) Budapest VI. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Strelisky Sándor |
| Foglalkozása | fényképész, aranyműves |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (1-5-5) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Strelisky Lipót témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Strelisky Lipót, Streliszki (Brodi, 1816.[4] – Budapest, Terézváros, 1905. június 20.)[5][6] fényképész, aranyműves, a magyar fényképészet úttörője.
Élete
Strelisker Dávid fia. Ötvösként indult pályafutása elején, de később megtanult dagerrotipizálni, és 1843-ban Pesten műtermet nyitott.[7] 1849-ben a szabadságharc tábornokait fényképezte. Ezek a dagerrotípiák a második világháborúban megsemmisültek, csak fénykép-reprodukcióik maradtak meg. 1850-ben készítette el az első magyar sztereodagerrotípiát.[8] Műterme fiára, Sándorra (1851–1923[9]) szállt és több mint fél évszázadig maradt fenn.[10] Strelisky Lipót a pesti német színház hivatalos fényképésze volt, fizetésképpen két zsöllyét kapott. Ennek következtében fia (Sándor) úgy nőtt fel, hogy estéit a színházban töltötte. Strelisky Lipót mind Pest és Buda hétköznapi polgárait, mind a jelentős színészeket egyaránt fényképezte. Később már úgy lett ismert, mint a színházi világ fényképésze. Merész művészként – az idő tájt szokatlan módon – trikós szerepben készített fényképsorozatot két színésznőről, Pálmay Ilkáról és Vidor Pálnéról, amit alig akartak országos kiállításra – vagy 1879-es székesfehérvárira vagy az 1885-ös Budapesti Országos Általános Kiállításra – engedni.[11] Strelisky Lipót egyik jelentős munkája a Blaha Lujza főszerepeiről készített fényképsorozat, amelyet a Vasárnapi Ujság közölt le rendszeresen.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (1-5-5). Neje Slezinger Róza volt.
A fotográfia magyar úttörője
Strelisky Lipót az elsők között készített chromotípiát. A bécsi Grabenen 1865-ben húsz színes fényképet állított ki.[12] Külföldön is elismerték képeit. 1867-ben a párizsi világkiállításon chromotípiáiért Mention honorable kitüntetést kapott.
Fia, Strelisky Sándor (1851–1922) az apa szakmáját választotta: ő is a kiváló magyar fényképészek közé tartozik, egy időben udvari fotográfusként is dolgozott.[13]
A híres Strelisky-műterem
Strelisky Lipót 1846 májusában a Bálvány (ma Október 6.) utcai Blüchdorn-ház harmadik emeletén nyitott műtermet.[14]
Strelisky Lipót Lotz Károllyal festette ki Hold utcai házának felső emeletét az 1870-es években fényképezéssel kapcsolatos jelenetekkel.[15] A Strelisky-műterem 1910-ben a Dorottya utca 9. szám alatti műhelyből – ahol előzőleg több évtizeden át működött – átköltözött a Dorottya utca 1. szám alatt található a Gerbeaud-házba. Az új műhelyt Fellner Sándor által tervezett emeletráépítéssel alakították ki, és az épület egész felső szintjét elfoglalta. A műhely a következő helyiségekből állt: előcsarnok a vízmedencével, szökőkúttal, szobrokkal, fogadóterem, télikert, terasz, ahol télen havas felvételeket készítettek, nyáron pedig kertnek rendezték be. Mindegyikhez tartozott hívó-, másoló-, retusálószoba is. A felvételek készítésére három műtermet alakítottak ki: egy üvegműtermet, a nagy műtermet és az enteriőrképeknek berendezett helyiséget.[16] Az épület homlokzatán a Gerbeaud-név fölött helyet kapott a Jungfer Gyula és Ferenc tervei alapján készült hatalmas Strelisky felirat is, felette címert tartó szárnyas oroszlánokkal. A Strelisky-műterem mindvégig megmaradt a fotóipar keretein belül, főleg a portréfotózásnál: „képeik a magyar művészvilág, a kor színházi élete, az arisztokrácia, a nagypolgárság széles körű panorámáját adják, ezzel téve nevüket halhatatlanná a magyar fényképezés történetében”.[17]
Pártfogói tevékenysége
Strelisky Lipót László (Laub) Fülöpöt (1869–1937), a nemzetközi hírű, ünnepelt portréfestőt, egy mosónő fiát karolta fel, és támogatta budapesti, majd müncheni tanulmányaiban.[forrás?]
Galéria
-
Blaha Lujza -
Blaha Lujza szerepeiben -
A vértanú özvegye, Damjanichné Csernovics Emília -
Jegyzetek
- ↑ Photographers’ Identities Catalog. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ Öröklét
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 1210/1905. folyószáma alatt.
- ↑ A Kozma utcai izraelita temető nyilvántartása szerint.
- ↑ Dr. Gyulai Ferenc: Fényképészmester könyve. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1962. 9. old.
- ↑ A 3D története. [2011. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 27.)
- ↑ Halálhír: Pesti Napló 74. évfolyam 45. szám (13. old.) - 1923. február 25. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Strelisky Lipót. Magyar életrajzi lexikon, 1000-1990
- ↑ L. Baji Etelka (2002). „Tudod te, Strelisky, mennyire utállak : a színházi fényképezés pillanatképei”. Élet és Tudomány (2).
- ↑ Kincses Károly, Munkácsy Gyula. Chromotípia, Hogyan (ne) bánjunk (el) régi fényképeinkkel. Budapest: Magyar Fotográfiai Múzeum (2000)
- ↑ Gréczi Emőke: Cs. és kir. udvari fényképész. 2007. június 30. HunBook.hu
- ↑ http://archfoto.n1.hu/Carolipet1.html Szentmártoni Szabó Géza közlése
- ↑ http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/15/plank.html Archiválva 2008. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Cs. Plank Ibolya: Fényképészműtermek Budapesten == Budapesti Negyed 1997., XV. évf./1.
- ↑ http://www.elib.hu/02100/02185/html/413.html Magyarország a XX. században. III. KÖTET. Kultúra, művészet, sport és szórakozás
- ↑ http://www.fotoklikk.hu/konyv-ujsag/l-baji-etelka-strelisky-egy-fenykepeszdinasztia-100-eve Archiválva 2008. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben L. Baji Etelka:Streliszky, egy fényképész dinasztia 100 éve.
