Sterk Izidor
| Sterk Izidor | |
| Született | 1860. október 28. Pest |
| Elhunyt | 1935. szeptember 8. (74 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Bécsi Műszaki Egyetem |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sterk Izidor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sterk Izidor (Pest, 1860. október 29.[1] – Budapest, 1935. szeptember 8.)[2] zsidó származású magyar építész, a szecesszió mestere.
Pályája
.jpg)
Sterk Lipót és Herzog Júlia (1834–1908)[3] fia. Műegyetemi tanulmányait Bécsben végezte. 1892-ben Budapesten építészeti irodát nyitott, számos bérházat, üzletházat és gyárat tervezett (pl. Deák Ferenc utca 11-13. sz. – Bécsi utca 5. sz., a Révai Testvérek Üllői úti könyvesháza).
Egyik legkésőbbi szecessziós szállóépületünk a budai Gellért Szálló a Gellért gyógyfürdővel, amely a tervezésére kiírt pályázat két első díjazott munkájának vegyítéseként, Hegedűs Ármin–Sebestyén Artúr–Sterk Izidor kollaborációjában épült fel. A két funkció ötvözése a korban egyáltalán nem szokatlan, de itt a legegységesebb és reprezentatívabb. Az 1909-től épített, de a háború miatt csak 1918-ban átadott, nagyméretű tömbön kupolás rizalitok jelölik a szálloda és a fürdő szobordíszes bejáratait. A fürdő belsejét gazdagon díszítették színes ólomüvegekkel és Zsolnay-kerámiadíszekkel. A női részleg a második világháború alatt, egy belövésben megsemmisült, ám a férfi termálrészleg kék alaptónusú csempe- és mozaikburkolata a mai napig eredeti képét mutatja.[4]
Felesége Mauthner Anna volt.
Ismert épületeinek listája
- Lakóépület, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út, 61. (1894)
- Eraviszkusz-ház, Budapest, Szent Gellért tér 3. (1901–1903)[5]
- Bruchsteiner-ház, Budapest, Jósika utca 2. (1903)[6]
- Györgyey kastély, Szurdokpüspöki (1905)
- Gellért Szálló a Gellért gyógyfürdővel, Budapest, Szent Gellért tér 2. (1911–1918) – Sebestyén Artúrral és Hegedűs Árminnal együtt[7]
- Kunz és Dán raktár és lakóház, Budapest (1912)
- Lakóépület, Budapest, Dalszínház utca 8. (20. sz. eleje)[8]
- a Pesti zsidó közösség leány árvaház zsinagógája, Budapest
- Lakóépület, Budapest, Bécsi u. 5.[9]
- a Révai Testvérek Üllői úti könyvesháza, Budapest, Üllői út 18.[7]
Jegyzetek
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 794/1860. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1606/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Sterk Lipótné Herzog Júlia halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1707/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Régi fényében a Gellért (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2008. április 17. [2012. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
- ↑ http://budapest100.hu/house/szent-gellert-ter-3/
- ↑ A Bruchsteiner-ház épületdíszei, Budapest, 1903
- ↑ a b Zsidó lexikon, i. h.
- ↑ https://welovebudapest.com/cikk/2020/6/12/hipnotizalo-ivek-budapest-legszebb-csigalepcsoi-es-lepcsohazai-bodis-krisztian-kepein
- ↑ Magyar életrajzi lexikon, i. h.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [2]
További információk
- Sterk Izidor, műemlékek.hu