Spiro Dine

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Pasztilla (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. május 9., 16:59-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (IPA)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Spiro Dine
Született1844[1]
Vithkuq
Elhunyt1922. április 12. (77-78 évesen)
Korça
Állampolgárságaalbán
Foglalkozása
  • folklorista
  • költő
SablonWikidataSegítség

Spiro Dine (nevének ejtése spiɾɔ dinɛ; Vithkuq(wd), 1844 – ?, 1922. április 12.) egyiptomi albán folklorista, költő.

Életútja és munkássága[szerkesztés]

Dine Vithkuqban született, a közeli Korçában nevelkedett és Trebickában(wd) járta ki iskoláit.[2] 1866-ban Egyiptomba emigrált, Sibín-el-Kómban(wd) telepedett le. Csakhamar barátságot kötött az egy évvel korábban az országba érkezett Thimi Mitkóval. Mitko mellé szegődve a helyi albánok körében együtt gyűjtöttek népköltészeti alkotásokat, közmondásokat és népszokásokat, majd Dine közreműködött Mitko népdal- és népmesegyűjteményének feldolgozásában is.[3]

Egyiptomból csodálattal követte a Frashëri fivérek (Abdyl, Naim és Sami) Konstantinápolyban kifejtett hazafias tevékenységét, megszervezte az általuk megalakított Albán Irodalmat Kiadó Társaság (Shoqëria e të Shtypurit Shkronja Shqip) egyiptomi fiókszervezetét.[4] Kora albán irodalmárjai közül levelezésben állt Jeronim de Radával, később pedig személyes kapcsolatban volt Fan Nolival.[5]

1908-ban Szófiában jelent meg monumentális albán népköltészeti és szépirodalmi antológiája Valët e detit (’A tenger hullámai’) címen, amely a maga 856 oldalával korának legterjedelmesebb albán nyelvű kiadványa volt.[6] A kötetben az albán népköltészet számos műfaja képviseltette magát, a történeti énekek, hősénekek, szerelmi, szokás- és gúnydalok mellett a mondák, népmesék, proverbiumok és személynevek impozáns tárháza, emellett kortársai és saját hazafias verseinek is helyet szorított a könyvben.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A biographical dictionary of Albanian history
  2. Jacques 2009 :284.; Elsie 2010 :111.; Elsie 2013 :112.
  3. Bihiku 1980 :37.; Jacques 2009 :284.; Elsie 2010 :111.; Elsie 2013 :112.
  4. Elsie 2010 :111.; Elsie 2013 :112.
  5. Elsie 2005 :109.; Elsie 2010 :111.; Elsie 2013 :112.
  6. Bihiku 1980 :37.; Jacques 2009 :298.; Elsie 2010 :111.; Elsie 2013 :112.
  7. Pollo & Puto 1981 :130.; Dhrimo 1984 :43–44.

Források[szerkesztés]

  • Bihiku 1980: Koço Bihiku: Histoire de la littérature albanaise. Tirana: 8 Nëntori. 1980.  
  • Dhrimo 1984: Ali Dhrimo: Bibliographischer Überblick über Forschung und Studium der albanischen Volkskultur. In Albanien-Syposion 1984. Hrsg. von Klaus Beitl. Kittsee: Österreischische Museum für Volkskunde. 1986. 38–57. o.  
  • Elsie 2005: Robert Elsie: Albanian literature: A short history. London; New York: I.B. Tauris. 2005. ISBN 1845110315  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X